Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Neumann Tibor: Nemes vagy jobbágy? (Egy Turóc megyei késő középkori jogszokás elemzése) / 93–116. o.

NEUMANN TIBOR NEMES VAGY JOBBÁGY? (EGY TURÓC MEGYEI KÉSŐ KÖZÉPKORI JOGSZOKÁS ELEMZÉSE) A NOBLEMAN OR A BONDSMAN? (ANALYSIS OF A TURÓC COUNTY LEGAL CUSTOM FROM THE LATÉ MlDDLE AGES). There can be found several charter texts in the records of the first place of authentication of the Turóc convent in which noblemen pawned a noble site where they lived in a way that in return for staying on the site they payed year census (lease) to the owner of the pawn. According to these texts a nobleman who pawned his noble site became the bondsman of the owner of the pawn legally until the credit against pawn was repayed. This study analyses these agreements and the forms in them as well. According to it the formation of this custom could be due partly to the vast number of lower noblemen of Turóc Country and partly to the effect of purkrecht contracts which were frequent in municipally life in that time. The credit used by citizenry changed significantly among nobility: a nobleman being without a noble site temporarily became a bondservant according to the strict legal interpretation of the Middle Ages because he lived on someone else's site and payed tax liké a bondservant. The study is supplemented with complete texts of twelve charters. A besztercebányai káptalan igazi kincset öriz levéltárában: itt található meg az egykori turóci premontrei konvent első hiteles helyi jegyzőkönyve (Protocollum vetus),

] amely 263 középkori oklevélszöveget tartalmaz/ részint rövid feljegyzésekben (signatura), részint teljes szövegű fogalmazványokban, javarészt Majtényi Uriel prépostságának (1505-1550) idejéből.

3 Természetes, hogy a Turóc és a körülötte elterülő megyék nemesi társadalmának mindennapi életére kiváló forrásadatokat tartalmazó,

4 sok helyen csonka kötetben óriási számban maradtak fenn olyan szövegek, amelyek mint kibocsátott oklevelek — e megyék kiváló forrás adottságai ellenére — azóta elpusztultak. A protokollum még értékesebbé válik azáltal, hogy benne egy olyan — tudomásom szerint — eddig ismeretlen szokásjogi jelenség nyomaira bukkanhatunk, amelyre kutatóink talán azért nem figyeltek fel, mivel a nemesi levéltárakban az erre vonatkozó okleveleket kiselejtezték. A vizsgált jogesetre vonatkozó, dolgozatomban közölt tizenkét oklevélszöveg közül is csupán az egyiknek maradt fenn egy 18. századi egyszerű másolata.

5 Emellett, egy ehhez kapcsolódó, eredeti oklevelet is ismerek, amelyet viszont a jegyző' A turóci konvent hiteles helyi protocolluma (Tur. prot.): Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Fényképgyüjtemény (DF) 274521. (Besztercebányai káptalan hiteleshelyi levéltára) 2 A jegyzőkönyvben lévő középkori oklevélszövegek számára 1. A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa (DL-DF 4.2) Szerk. RÁCZ GYÖRGY. CD-ROM, 2003. Köszönettel tartozom Rácz Györgynek dolgozatom lektorálásáért. 3 A jegyzőkönyv bejegyzései 1503 és 1528 közöttiek. Majtényi Uriel prépostságának idejére 1. BACKMUND, NORBERT: Monasticon Praemonstratense. Tomus Primus. Straubing, 1949. 465., ahol azonban prépostságának kezdetekent tévesen 1506 szerepel. 4 A protocollum természetesen nem ismeretlen a szakirodalomban: például Trencsén megyére vonatkozó adataira FEKFTL NAGY ANTAL hivatkozott: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. IV. kötet. Budapest, 1941.; Turóc megyére vonatkozó archontológiai adatait BORSA IVÁN hasznosította: Turóc vármegye ispánjai és alispánjai 1526-ig. Levéltári Közlemények, 60. (1989) 2. sz.. 199-218. 5 Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (DL) 95215. (1521), Nyáry Levéltár. Szövegét 1. Források 7. sz.