Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásai) 1966. július 28.-júlis 30.) (Magyarország helye és szerepe a francia nyitási politikában, 1966-ban) / 75–92. o.

87 Garadnai Zoltán: Couve de Murvüle magyarországi tárgyalásai Couve de Murvüle tárgyalásai Kállai Gyulával (1966. július 29.) és Kádár Jánossal (1966. július 30.) A Politikai Bizottság Kállai Gyula számára elsősorban a belpolitikai helyzet bemutatását, a gazdasági reformmal kapcsolatos tájékoztatást tűzte ki feladatul. A miniszterelnöknek a tárgyalás során azt kellett megtudnia, hogy milyen gazdasági együttműködési lehetőségek merülhetnek fel, például pénzhitel felvételére. Szintén tárgyalási témául szabták meg a vietnami helyzettel kapcsolatos kérdések megvitatását. A nagyobb hangsúlyt a gazdasági kapcsolatok mellett a kétoldalú magyar-francia viszony erősítésére, a magas szintű meghívásokra helyezték.

44 Couve de Murvüle és Kállai Gyula inkább általánosságban beszéltek egymással a legfontosabb nemzetközi kérdésekről, vagyis a vietnami háborúról és az európai biztonságról, illetve a két ország kapcsolatának kérdéseiről. Kállai Gyula a PB utasításait követve igyekezett a magyar rendszer „emberi" oldalát kiemelni, mikor a szocialista társadalomépítés eredményeit összehasonlította a két világháború közötti rendszer ellentmondásaival.

45 Couve de Murvüle külügyminiszter Kádár Jánossal folytatott tárgyalása — értelemszerűen — kiemelt figyelmet kapott. Kádár János számára Pierre Francfort és Raymond Gastambide nagykövetekkel folytatott megbeszélései után a francia külügyminiszterrel való találkozás jelentette a legmagasabb politikai szintet. Francia részről Kádár megítélése fokozatosan változott, és 1966-ban — jellemzően a korabeli viszonyokra — a szintén 1956-ban hatalomra jutott Gomulka lengyel első titkárhoz viszonyítva értékelték a politikáját. Az 1956-ban nagy népszerűségnek örvendő lengyel kommunistához képest kezdetben a rendkívül kemény diktatúrát bevezető Kádárt teljes belső és külső elszigetelés övezte. 1966-ra azonban a helyzet megváltozott és míg Wladislaw Gomulka rendszerét a fokozatos szigorodás, addig Kádár politikáját érezhető „liberalizáció" jellemezte.

4G A magyar első titkár számára tehát a belső és külső enyhülés szorosan összekapcsolódott, és őszintén beszélt, amikor úgy értékelte, hogy a francia enyhülési politika megfelel a békés egymás mellett élés elveinek, és nem akadályozza a véleménycserét. A Péter János 1965-ös útja során kinyilvánított, Európára vonatkozó magyar felvetésre visszautalva kijelentette: „Az összes szocialista ország közül mi voltunk az elsők, akik kifejtettük álláspontunkat ebben a kérdésben. Mi magyarok, mi is Európaiak vagyunk. [...] Amikor első alkalommal találkoztam a nagykövetükkel, azt mondtam neki a realitások talaján maradva: az a tény, hogy országaink két ellentétes katonai tömbhöz tartoznak, nem akadályozhatják meg, hogy véleményt cseréljenek és meghallgassák egymást. MOLXlX-J-l-j-Fr.-00730/56/1966. 46. dob. Előterjesztés. A.E.A.D. Hongrie, Carton 2416. Entretien entre M. Couve de Murvüle et M. Kállai, Président du Conseil Hongrois. Kállai Gyula 1966. július 30-án a francia külügyminiszter és felesége részére adott fogadáson így összegezte a látogatás tapasztalatait: „Ebben a gazdag történelmi hagyományokra visszatekintő magyar-francia kapcsolatok újabbkori és új alapokon történő sok sikerrel biztató megújulását látjuk. Jóleső érzés számunkra az, ami jelenlegi tárgyalásaink során nyilvánvalóvá vált: egyetértünk a jelent illető néhány alapvetően fontos kérdésben. Más kérdésben álláspontjaink közel állnak egymáshoz, ezek megoldásához is megvan a kellő türelem és az. ellentétek áthidalásának szándéka." L. MOL XIX-J-1 -j-Fr./1966. 46. dob. A.E.A.D. Pologne, Carton 2498. Fiche.