Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásai) 1966. július 28.-júlis 30.) (Magyarország helye és szerepe a francia nyitási politikában, 1966-ban) / 75–92. o.

80 Közlemények politikai elképzeléseket, amelyek az ellentétek éleződéséhez vezethettek a NATO­országok — elsősorban az USA és Franciaország — között, de támogatóan viszonyul­tak azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek érintkezési felületet biztosítottak a szocia­lista országok elképzeléseivel. Ugyanakkor a francia kormány rendszeresen igényelte a magyar diplomácia segítségét az egyes nemzetközi szervezetek francia tisztviselőinek a megválasztásához, amelyet viszonzásul a magyar kormány is kért a magyar tisztviselők esetleges jelölésekor. A francia külügyminiszter magyarországi látogatásával a diplomácia mellett termé­szetesen a politika, vagyis a legfelsőbb pártvezetők is foglalkoztak. A Politikai Bizott­ság a határozatában azt ajánlotta, hogy Couve de Murville látogatását a magyar kor­mány Péter János franciaországi látogatása viszonzásának tekintse, és a látogatással a sajtó is így foglalkozzon. Irányelvként fogalmazták meg, hogy a magyar külügymi­niszter az előterjesztésben ismertetett témák alapján tárgyaljon a francia külügyminisz­terrel, míg Kádár János és Kállai Gyula tárgyalásainak jellege politikai legyen. így a Külügyminisztérium a Politikai Bizottságnak készített előterjesztésében Kádár János tárgyalásainak tematikájául elsősorban politikai kérdéseket javasolt. Ennek értelmében a magyar első titkárnak tájékoztatást kellett nyújtania a szocialista és a nyugat-európai országok kapcsolatáról, és ki kellett térnie az európai biztonságra és a német kérdésre, különös tekintettel az NDK szerepére, illetve más nemzetközi problémákra. A Varsói Szerződés és a NATO, a KGST és a Közös Piac kapcsolatait a Varsói Szerződés politi­kai tanácsadó testületének, illetve a KGST bukaresti ülésének közös nyilatkozata alap­ján kellett értékelnie." 0 Természetesen a francia diplomácia is készült az útra és részletes — Péter János 1965-ös párizsi útjához képest már sokkal mélyrehatóbb — háttérelemzéseket készítet­tek a magyar politika alakulásáról. Ezek az elemzések magukban foglalják Magyaror­szág és Franciaország kapcsolatainak történetét, a két országot érintő legfontosabb kér­déseket, és lehetőséget adnak arra, hogy Magyarország belpolitikai és nemzetközi helyzetére vonatkozó francia értékelést megismerjük. Az elemzések elsősorban Kádár János politikájának megértésére irányulnak, és kiderül belőlük, hogy Kádár személye és politikája francia részről 1966-ra már egyre inkább pozitív értékelést kapott. A magyar első titkárt így jellemezték: „Mélyen kommunista meggyőződésű, de nem doktriner, lényeges befolyással van a magyar politika alakulására, amelyet belpolitikai vonalon óva­tosan irányít a fokozatos liberalizációval. " 2l A francia elemzők figyelmét ugyanakkor nem kerülte el az a változás sem, ami a magyar társadalmat Kádár személyének meg­ítélésével kapcsolatban jellemezte. Mint ahogy 1964-ben a Hruscsov lemondása utáni helyzetben, úgy 1965 júniusában, amikor a miniszterelnöki székbe Kállai Gyula került, az ország „közvéleményét" élénken foglalkoztatta a vezető sorsának kérdése. Ebben — francia értékelés szerint — a belső nyugalom megőrzése miatt érzett aggodalom, és a 18 L. GARADNAI ZOLTÁN: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966. Külpolitika, Új folyami. (2001) 1-2. sz. 133-134. 19 MOL XIX-J-I-j-Fr.-00730/56/1966. 46. dob. Előterjesztés az MSZMP PB számára Couve de Murville francia külügyminiszter látogatásáról. 2(1 MOL XIX-J- i -j-Fr.-00730/56/1966'. 46. dob. 21 A.E.A.D. Hongrie, Carton 2417. Note, Evolution du régime, Paris, le 18 juillet 1966.

Next

/
Thumbnails
Contents