Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásai) 1966. július 28.-júlis 30.) (Magyarország helye és szerepe a francia nyitási politikában, 1966-ban) / 75–92. o.

Garadnai Zoltán: Couve de Murville magyarországi tárgyalásai 81 korábbi „moszkovita" vezetők esetleges visszatérésétől való félelem egyaránt szerepet játszott, amely összekeveredett a társadalom „felejteni és jobban élni" akarásának vágyával.

22 A magyar vezetőknek a De Gaulle-i Európa-koncepcióra vonatkozó 1965-ös kijelentései, valamint a kelet-európai külügyminiszteri út eddigi tapasztalatai alapján a francia diplomácia 1966-ra tovább finomította véleményét. Magyarországot már tágabb keleteurópai összefüggésbe helyezték, mint olyan államot, amely a többi szocialista országhoz hasonlóan keresi történelmi és földrajzi identitását a kelet-nyugati enyhülés keretében. Magyarországot illetően elsősorban a „Duna menti Európa" fogalmára figyeltek fel, amelyet az „európai Európa"

23 magyar értelmezéseként értékeltek. 1965 elején még úgy tűnt, hogy fordulat következik be a magyar külpolitikában, és az ország nyugati nyitási politikája szélesedni fog, 1966-ban azonban ez a gondolat már sokkal kisebb publicitást kapott. A magyar politika változását egyrészt a szovjet diplomácia „visszafogásával", másrészt a román-magyar, és az osztrák-magyar kapcsolatok átmeneti elhidegülésével magyarázták.

24 A szovjet-magyar viszony alakulásával kapcsolatban megállapították, hogy addigra Magyarország pozíciója már egyre inkább a partner helyzetéhez hasonlított. Úgy látták, hogy a magyar hűség nem fejezhető ki egyszerűen a szervilizmus fogalmával, mivel a kádári politikát bizonyos távolságtartás jellemezte az oroszok irányába, viszont a gazdasági kiszolgáltatottság nagyon szűkre szorította a rendszer valós lehetőségeit. Francia érékelés szerint Kádár gondosan ügyelt arra, hogy a szűk mozgástérből fakadó lehetőségeket kihasználja, és „nyugati nyitási" politikáját óvatosan kiteljesítse. A franciák szerint a magyar vezetőket a függetlenedési politika helyet sokkal jobban izgatta az ország belpolitikai-gazdasági helyzete,

25 és az attól való aggodalom, hogy az életszínvonal romlása miatt a lakosság szovjetellenes hangulata megerősödik, így a magyar nacionalizmus is újabb táptalajt kap. Ez a román nacionalizmus erősödése, illetve Románia egyre látványosabb függetlenedési törekvései miatt óvatosságra intette őket.

26 A rendszer mozgásterének megértéséhez a szovjet csapatok a magyarországi állomásozása is hozzátartozott (bár jelenlétüket diszkrétnek minősítették). A francia diplomácia figyelmét nem kerülte el, hogy a magyar vezetők a szovjet csapatok visszavonásának kérdését közvetlenül összekapcsolták a NATO és a Varsói Szerződés tagállamainak területén lévő idegen csapatok egyidejű visszavonásával. A bukaresti nyilatkozat kapL. GARADNAI : Péter János külügyminiszter, i. m. 136-137. A.E.A.D, Hongrie, Carton 2417 Note, La Hongrie et les idées européennes, Paris, le 18 juillet 1966. A francia diplomácia a német kérdést a magyar-osztrák kapcsolatok tükrében elemezte. Ugyancsak fontos volt a magyar-román viszony vizsgálata is, amelyben a két ország „hagyományos" rivalizálását tekintették döntő szempontnak. Couve de Murville ezt tapasztalta a többi ország esetében is. A.E.A.D. Hongrie, Carton 2417. Note, Relations hungaro-soviétiques, Paris, le 18 juillet 1966. A franciák figyelmét nem kerülte el az a változás, amely Ceausescu 1964-es hatalomra jutásával Romániában elkezdődött. A román nacionalizmus erősödése és az ország törekvése a külpolitikai függetlenségre szorosan összekapcsolódott, amellyel szemben azonban a francia diplomácia óvatos álláspontot képviselt, és igyekezett elkerülni azt, hogy a románok a „francia kapcsolatot" a saját belpolitikai rendszerük legitimálására használják fel.