Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásai) 1966. július 28.-júlis 30.) (Magyarország helye és szerepe a francia nyitási politikában, 1966-ban) / 75–92. o.

Garadnai Zoltán: Couve de Murville magyarországi tárgyalásai 11 kapcsolataikat a kelet-közép-európai kisállamokkal: „Tegnap tárgyaltam Gomulka elvtárssal és nemrégen láttam Kádár és Ulbricht elvtársakat, és a csehszlovák elvtársakat is. Beszélgettünk velük az Önökhöz fűződő viszonyukról. [...] Készek a francia állammal és néppel való együttműködésre. Önök meg akarják erősíteni a nemzeti függetlenségi politikájukat, és ez közel áll hozzánk"^ Természetesen szovjet részről ez a rugalmasság egyáltalán nem volt hátsó szándék nélküli, és valójában a francia külpolitikához — mivel az közvetlenül a kelet-középeurópai kisállamok felett gyakorolt szovjet hegemóniát fenyegette — gyanakvással viszonyultak. A franciák irányába megmutatkozó szovjet politika „őszinteségét" jól mutatja Brezsnyev első titkár Wladislaw Gomulkának és Walter Ulbrichtnak utólag tett kijelentése a kelet-német kommunisták 1967-es kongresszusán: „Vegyék példának okáért De Gaulle-t. Nem sikerült-e nekünk a legkisebb kockázat nélkül rést ütnünk az imperialista kapitalizmuson? De Gaulle az ellenségünk és azt jól tudjuk. [...] Az amerikaiak pozíciója meggyengül Európában, és ez még nem a vég. De Gaulle egy ravasz róka, saját maga számára szeretné biztosítani a hegemóniát Európában, ami azonban természetesen az érdekeink ellen van. Ugyanakkor rugalmasan kell cselekednünk. Egyértelmű, hogy esélye sincs, hogy a De Gaulle-i Európa koncepció megvalósuljon, mivel Nyugat-Európában van olyan erős állam, amely azt soha se fogadná el. De a végeredmény — elvtársak — milyen lehet? Nem lehet-e kedvező? " Magyar részről természetesen vigyázó tekintettel figyelték a „nagy testvér" külpolitikájának minden változását. A magyar külpolitika korabeli lehetőségeinek megértéséhez forrásként lehet használni a magyar külügyminisztériumban Erdélyi Károly külügyminiszter-helyettes által Kádár János 1965. május 23-29-i Szovjetunióbeli tárgyalásairól készült jegyzőkönyvet: „Nacionalista terveinek megfelelően De Gaulle ki akarja szorítani az amerikaiakat Európából. Az amerikaiak összeesküvéseket szerveznek a francia elnök ellen. A hivatalos amerikai körök erősítik a francia ellenes szövetségüket Nyugat-Németországgal. De Gaulle hasznos lehet a NATO bomlasztásában, ezért törekedni kell megfelelő kapcsolatok kiépítésére. A kapcsolatok bővülése előfeltétele lehet De Gaulle szovjetunióbeli útjának. Ez esetben gondolkodni lehet az 1955-ben felmondott szovjet-francia barátsági szerződés felújításán. "

% A Brezsnyev-idézet és a magyar forrás jól mutatják a szovjet külpolitika kétarcúságát, és azt, hogy a szovjetek elsősorban taktikai szempontok figyelembevételével fogadták el a francia közeledési szándékot. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a szovjetek számára is kedvező nemzetközi helyzetből fakadó lehetőségek kihasználása, meghatározta a magyar külpolitika Franciaország irányába kifejtett tevékenységét.

9 1966 folyamán a magyar külpolitika fö célja már nem annyira a rendszer nyugati konszolidációjának a demonstrálása, hanem a valódi kétoldalú kapcsolatépítés volt, és a szovjetek részéről a franciák irányába megmutatkozó rugalmas hozzáállás a magyar pártvezetők számára is „üzenet értékű" volt. A magyar diplomácia irányítói és művelői 6 Ministére des Affaires Etrangéres Archives Diplomatiques (A.E.A.D.) URSS, Carton 1933 Entretiens entre M. Couve ele Murville et M. Brejnev. 7 FlCEK, ISABELLE: Le virage manqué de la politique du général de Gaulle á l'Est á la lumiére de sa visite en Pologne du 6 au 12 septembre 1967. Relations Internationales, N° 106, été, 2001. 265. 8 Magyar Országos Levéltár (MOL) XIX-J-1-u. Erdélyi Károly hagyatéka, 14. dob. 3. iratjegyzék. 1965. év. lJ MOL XIX-M-j-Fr.-004982/l/1965. 49. dob. Couve de Murville moszkvai tárgyalása.