Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Maurice Couve de Murville francia külügyminiszter magyarországi tárgyalásai) 1966. július 28.-júlis 30.) (Magyarország helye és szerepe a francia nyitási politikában, 1966-ban) / 75–92. o.

78 Közlemények számára az adott lehetőség keretein belül a munka gyakorlati kibontakoztatása, a kétoldalú kapcsolatok új struktúráinak megteremtése valós lehetőséggé vált. Magyar szemszögből nézve tehát Couve de Murville magyarországi útja is ebbe az új politikához illeszkedett, és egyben a magyar-francia kétoldalú kapcsolatépítés folyamatának is újabb — kiemelt jelentőségű — fejezetét jelentette. Magyar-francia kapcsolatok helyzete 1966 első felében Péter János párizsi látogatásának köszönhetően a magyar-francia kapcsolatok 19651966 folyamán tovább fejlődtek. A „francia kapcsolat" magyar értékelését jól mutatja, a Külügyminisztériumban készült, és gondolatiságában a szovjet elképzeléseket visszatükröző feljegyzés: „Ha nem lenne USA, NSZK és Anglia, akkor lehet, hogy De Gaulle lenne a főellenség. Mivel azonban a főellenségünk az amerikai imperializmus, és annak európai szálláscsinálója, az NSZK, ezért a NATO, az Egyesült Államok és az imperializmus elleni harcunkban fel kell használnunk a jelenlegi önálló külpolitikai vonalvezetés adta lehetőségeket. A szocialista országok hozzáállása Franciaországhoz a szó szoros értelmében külpolitikai, taktikai játék. "

w Ugyanakkor a Quai d'Orsay is úgy értékelte, hogy a magyarországi francia képviseleten változtatásokat kell végrehajtani, és a nagykövet-csere mellett döntöttek. Raymond Gastambide,

11 a kinevezett új francia nagykövet 1965. december 23-án adta át megbízólevelét. A kötelező diplomáciai udvariassági látogatások keretében Kállai Gyula a minisztertanács elnöke 1966. január 8-án fogadta őt. A magyar politikus hosszasan fejtegette előtte Magyarország elkötelezettségét a békés egymás mellett élés és az enyhülés politikája mellett.

12 Péter János külügyminiszter 1966. február 10-én fogadta az új nagykövetet, aki a magyar külpolitika értékelésével kapcsolatban az alábbiakat mondta a magyar diplomácia vezetőjének: „egy ország nemzetközi súlya nincs mindig arányban területi nagyságával és lakosainak számával, ebben az összefüggésben Magyarország külpolitikai kezdeményezéseit kiemelkedőnek tartja. "

l

~ A nagykövetet 1966. február 11-én fogadta Kádár János is, aki francia értékelés szerint „nagyon szabadon" — vagyis kerülve a hivatalosan hangoztatott frázisokat — érté0 MOL XIX-J-l-j-Fr.-OOl 106/1966. 47. dob. Kollégiumi előterjesztés. Franciaország helye a szocialista országok külpolitikájában. 16. 11 1956-tól számolva Gastambide volt a harmadik francia nagykövet, és a magyar vezetők szakmailag és emberileg leginkább őt tartották elfogadhatónak. A jogi és politológusi végzettséggel rendelkező 56 éves karrierdiplomata, aki 1937 óta különböző külszolgálati és felelős központi szolgálati posztokon szolgált, a magyarországi nagyköveti kinevezéssel — mint ahogy az elődje Pierre Francfort is — a hivatali ranglétrán is előre lépett, és nem érezte magát „parkolópályán". Magyar értékelés szerint olyan személyiség volt, aki a francia diplomáciai jelenlétnek megfelelő szakmai súlyt tudott adni, ugyanakkor a sima modorával, könynyed stílusával, a magyar vezetők iránti tisztelet megadásával a küldő ország érdekeit zökkenőmentesen tudta képviselni. n A.E.A.D. Hongrie, Carton 2416. N° 9-10. Télégramme. 13 MOL XIX-J-l-j-Fr.-OOl106/1966. 47. dob. Péter János a francia külpolitikáról az országgyűlés 1966. január 28-i ülésén az alábbiakat mondta: „A francia külpolitikai törekvések között az európai Európa jelszavára azért tekintünk gondon figyelemmel, mert a különböző rendszerű európai országok együttműködésében a magyar nép és a világ minden békeszerető népe legszentebb ügyei érvényesülésének lehetőségeit látjuk. " L. MOL XIX-J-1-j-u-1966. 50. dob. Péter János külügyminiszter iratai.