Levéltári Közlemények, 75. (2004)
Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.
62 Közlemények Szeptember 2-án pedig egy részletkérdést, Fogarasvidék adóügyi (és egyebeket tárgyaló) felségfolyamodványát vitattak meg. Az események onnan követhetők újra nyomon, amikor 1749. október 7-én a Hofdeputation, az Erdélyi Udvari Kancellária és a rendi küldöttség együtt vitatták meg az adóreform kérdését. Most a magyar és a székely natio valamint a taxális helyek követe között alakult ki egyetértés abban, hogy nem célravezető egy olyan összeírás, amelynél a birtokosok, illetve a szabad helységek tisztjei tesznek bevallást az adózók számáról (az ilyen bevallás nem lenne pontos és elfogulatlan), vagyis a törvényhatóságok tisztjei írják össze az adózókat a birtokosok tisztjeinek jelenlétében. Az Erdélyi Udvari Kancellária, élén Gyulaffi kancellárral, csatlakozott ehhez az állásponthoz. A szászok magukra maradtak azzal a korábbi véleményükkel, hogy a nagy munkát és költséget kívánó összeírás elkerülendő. Végül is nincs nyoma megegyezésnek. 1749. október elején alakulhatott ki az a koncepció, amelyet némileg már előre jelzett Boér augusztus 14-i felszólalása (hogy ti. nem kell sietni az összeírással). Eszerint két fajta összeírás kell, egy házi (domestica conscriptio), majd ezt kövesse az alaposabb általános összeírás. A Hofdeputationnak az erdélyi küldöttek és az Erdélyi Udvari Kancellária részvételével tartott 1749. október 9-i ülésén már a kettős összeírás koncepciója került előtérbe. Vita után úgy határoztak, hogy a polgárokat és a szabadokat a helységek tisztjei, a földesúri hatalom alatt állókat a birtokosok tiszttartói jelenlétében a törvényhatósági tisztek írják össze. Megállapodtak abban, hogy mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi jövedelmeknél egyaránt a középarányost kell alapul venni. Megvitatták az erdélyi követek összeírási táblázat-tervezetét is, és kihúztak néhány rubrikát. A Hofdeputation még az egyszerűsítés után is sokallta a táblázat rovatainak számát, mert tartott attól, hogy túl hosszú időt venne így igénybe az összeírás. Az erdélyi követek és a kancellária egyhangúlag vállalták a hat havi határidőt. A Hofdeputation, az Erdélyi Udvari Kancellária, és a Delegata Commissio október 13-i együttes ülésén a legfontosabb kérdések ismét a nemesi mentességekre, valamint a parókiákon élő személyekre és a parókiális telkekre irányultak. Az első kérdés úgy merült fel, hogy a követek jelezték: az összeírok nem léphetnek be az adózóknak a nemesi udvarokban lévő telkeire (a nemesi udvarba a nemes engedélye nélkül senki sem léphetett). Ezt a jelenlévők elfogadták azzal, hogy a nemesi udvarban élőket a gazdatisztek vallják be. Az egyházi személyek és a parókiális telkek tekintetében az a határozat született, hogy a bevett vallásfelekezetek parókusai (és más egyházi személyei) vagyonuk és a parókiális telkek után nem adóztatandók, a nem-birtokos nemes parókusok által más jogon bírt telkek azonban összeírandók. A mentesség az összeírás alól — véleményük szerint — vonatkozik az unitus (görög katolikus) papságra is. Nem mentesek viszont az összeírás alól az ortodox parókusok és az e parókiákhoz tartozó más személyek, vagyonuk és a parókiális telek. Valamennyi egyház papságának jobbágyai és zsellérei összeírandók. A hármas testület dolgozta ki végül a házi összeírás végrehajtóinak terjedelmes (23 pontból álló) instrukcióját. Ez az eddigiekhez képest inkább technikai részletekben, illetve a népesség különleges csoportjainak — külföldről nemrég érkezett betelepedők, mezőgazdasági ingatlant birtokló iparosok és kereskedők, urburariusok és más bányászok, aranymosók, hajósok, különleges jogállású kereskedők (örmények, görögök)