Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 63 — összeírásáról intézkedett. Rendelkezett a puszta telkek kivizsgálásáról, és végül szabályozta az eltitkolások büntetését az összeírásnál. Ilyen előkészítés után került az adóreform és az azt bevezető általános összeírás anyaga a Ministerialkonferenz in rebus Transsylvanicis 1750. január 3-i és 5-i ülése elé. Ott — a Konferenz ülések gyakorlatához képest szokatlanul — Kollowrat, a Hofdeputation elnöke mondott rövid bevezetőt, mielőtt az írásban körözött előterjesztést tárgyalták volna. Maga a referátum abból indult ki, hogy az erdélyi adózók még képesek kötelezettségeik kiegyenlítésére, de terheik elosztása az egyes natiók között és azokon belül súlyos megterhelést okoz, így az adót így egyre nehezebb fizetni. Vázolták a kettős összeírás koncepcióját, jelezték a házi összeírás módja körüli vitákat, és ismertették az annak végrehajtásáról elfogadott elképzeléseket. A Konferenz egészében véve jónak ítélte a küldöttek, a kancellária és a Hofdeputation közös munkálatait, és a kettős összeírás tervét. Az instrukciót világosnak, pontosnak tartotta. így ideiglenes megoldásként elfogadásra javasolta a házi összeírást az uralkodónak. A munkálat felügyeletének kényes kérdését is a királynő döntésére bízta, de inkább hajlott a Bethlen Gábor általjavasolt megoldásra: ez a munkálat Erdélyt érinti, és ezért Mária Terézia a Guberniumra bízhatja irányítását. Az elképzelés mögött az rejlett, hogy felesleges ingerelni az egyébként lojális erdélyi rendeket. Több — eddig nem említett — kérdést mindenesetre megvitatandónak tartott A Konferenz ezekben a Hofdeputation álláspontját fogadta el. Többek között elhatározta, hogy a magánadósságok vizsgálata maradjon el, a közadósságok sem írandók össze, de az uralkodó rendelje el, hogy minden natio terjesszen fel kimutatást ezekről a Guberniumhoz, és az továbbítsa az uralkodóhoz. Mária Terézia részletes leiratban foglalkozott a Konferenz által előterjesztettekkel. Hangsúlyozta, hogy az adózók közvetlen bevallása biztosabb eredményt hozna, és hozzájárult ahhoz, hogy a reform a házi összeírással kezdődjék. Visszatért azonban arra a korábban felmerült javaslatra, hogy az összeírok csoportjaiban — a helyi biztosoknak mintegy ellenőreként — legyen egy extraneus, azaz birodalmi kincstári vagy katonatiszt. A Konferenz véleményét várta ebben a kérdésben. Az összeírás táblázat-terveit jónak találta, de kiegészítette őket egy tabellával a nem curialis puszta telkek összeírására. A táblázatterv igen kényes kérdéseket vetett fel. Rovatai ugyanis a következők voltak: 1. Hány jobbágy vándorolt vagy halt el, és mikor? 2. Ki foglalta el földjüket? 3. Adózik-e utána arányosan? 4. Ha pusztán áll, miért? 5. Adózik-e valaki az ilyen pusztán álló telkek után? A válaszok az elvándorlások okáról mondtak volna el egyet és mást, és természetesen a nemesi adómentesség kérdése is felmerült. A közadósságok összeírásának módszerére javaslatot várt. Végül a Guberniumnak igen keményen a meghatározta, hogy ne csak siettesse a munkát, hanem különösen arra ügyeljen, hogy az instrukciónak minden-