Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

55 Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben dekhez 1748. június 13-i kelettel küldött királyi leirat 2. pontja ebben az értelemben határozta meg további teendőiket.

38 Az 1748 nyár végi, ősz eleji országgyűlés augusztus 28-án tűzte napirendjére a leirat e pontját. A követek felküldéséről már nem vitatkozhattak, a rendek csak a hazatérés lehetőségét tartották fenn maguknak arra az esetre, ha az új adórendszer túlzottan terhelné meg valamelyik natiói vagy helységet.

39 Szeptember 10-13-án némi huzavona után kijelölték a három natio és a taxális helyek küldötteit: a magyar natióból Bethlen Gábor mellé Bánffy Farkast és Domokos Antalt,

40 a székelyektől Henter mellé Lázár Jánost

41 és a később jelentős hivatali karriert futó Somlyai Albertet,

42 a szászok közül a konvertita, hivatali pályájának csúcsa felé tartó Jacob Abrahami von Ehrenburgot,

43 Andreas Waldhüttert,

44 és az 1741—1742-i bécsi rendi küldöttségből ismert Michael Schülert.

45 A taxális helyek küldött-jelöltjei Enyedi István, Kelemen Zsigmond és Szőtts István lettek.

46 (Fogarasvidék, amelynek követeit az országgyűlésen a taxális helyek követei közé számították, a törvényhatóság különleges jogállása miatt, végül is engedélyt kért külön követ felküldésére.)

47 A rendek azonban sem az 1721-1722-i adóösszeírás kivonatát, sem a küldöttség instrukcióját nem dolgozták ki. Az elsőnél az egyes törvényhatóságok összesítéseit másolták le, és ezt is azzal terjesztették fel az országgyűlés 1748. szeptember 30-i záró-feliratában. Arra hivatkoztak, hogy azóta évtizedek teltek el, a népállomány is változott az elvándorlások miatt (különösen a román nép hajlamos erre) az állatállomány is csökkent (járványok, rossz termés miatti takarmányhiány), így az 1721-1722-i összeírásban foglaltak távol állnak az 1748-as helyzettől. Az instrukcióval kapcsolatban pedig előbb vizsgálatot kértek az adózás aránytalanságaira nézve. Kérték, hogy döntsék el: kell-e küldeni egyáltalán a követeket? Ha igen, mindegyik natio pontosabb instrukciót ad nekik. Idestova három évvel az adóreformot elindító 1745. december 13-i királyi leirat után, és majd két és fél évvel az 1746. évi adórendszer-koncepciókat követően, a rendek majdhogynem ott tartottak, hogy letesznek az egész rendezési kísérletről. Most azonban a központi kormányzat, amely eddig visszafogott ütemben válaszolgatott az erdélyi országgyűlésnek, gyorsítani kezdte az iramot. Közben ugyanis lezajlottak Haugwitz krajnai és karintiai reformjai, és 1748 elején Mária Terézia neki adott igazat ellenfeleivel 38 Jkv. 1748:46-47. 3

'

J Uo. 10. 4n Az országos főbiztosság adjunctus commissariusa. 41 Ekkor a Királyi Tábla elnöke. 42 A Gubernium registratonx. 43 Ekkor, Domokoshoz hasonlóan, ő is főbiztossági adjunctus commissarius, néhány év múlva eléri a guberniumi tanácsosi címet. 44 Segesvári polgármester 45 Medgyesi polgármester 46 A taxális helyek küldött-jelöltjeiről csak azt tudjuk, hogy Enyedi kolozsvári, Kelemen marosvásárhelyi és Szőtts kezdi vásárhelyi. 47 Az eredeti, 1748. szeptember 10-i jelölésben a magyar natio küldöttei Lázár János és Bánffy Farkas, a székelyek szintén Lázárt jelölték elsőként, mellette Káinoki Ferencet. A Gubernium úgy döntött, hogy Lázár, aki az 1741-1742-i bécsi küldöttségben a székelyek képviselője volt, most is ezt a natioi reprezentálja, így a magyar natio Bánffy mellé Domokost jelölte. Az bizonytalan, hogy Somlyai hogyan került a névsorba. A jelölések: Jkv. 1748: 23-24, 27., 29. 4S Jkv. 1748: 138-142.