Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

54 Közlemények várt az eddigi rendi álláspontról (a szászok véleményét is beleértve), és olyan felhatalmazást kért a követeknek, hogy azok natiójuk újabb megkérdezése nélkül köthessenek megállapodásokat.' Az országgyűlésen 1747 áprilisában-májusában vitatták meg újra a rendezéssel kapcsolatos álláspontokat. 1747. április 26-án a szász natio a gyűlés elé terjesztette állásfoglalását. Elsősorban a követküldést illető aggályaikat adták elő. A szászok elképzelhetetlennek tartották, hogy azt, amit a három natio nem tudott eldönteni, azt két-három — Erdélyen kívüli — különböző elveket valló személy képes lesz helyesen megítélni. Egyébként sem akarták a követküldés bizonnyal felesleges terheit az adózókra hárítani, és az udvart sem terhelni egy még el sem készült munkálattal. Javasolták, hogy a tervezetet és a hozzá tartozó irományokat írásban terjesszék fel. Elismételve az 1746 júniusában előadottakat, újabb érvekkel támogatták meg azt az álláspontjukat, hogy csak a családfők írandók össze.

31 A másik két natio MAI. május 13-án válaszolt. Leszögezték, hogy értelmetlennek tartják a további vitát, és ragaszkodnak a követek felküldéséhez. Egyúttal élesen felvetették a szászoknak, hogy míg az országgyűlésen a felküldés ellen foglaltak állást, ágenseik útján Mária Terézia elé vitték ügyeiket.

33 A Gubernium megpróbálkozott a közvetítéssel: május 30-án az országgyűlés elnöke útján megegyezésre intette a rendeket, és felkínálta, hogy maguk végzik el az aránytalanságok bizonyos kiigazítását. A három natio elutasította ezt, a Gubernium újabb üzenetére pedig most már csak a magyar és székely natio szögezte le, hogy a felküldendők instrukciója meghatározza feladataikat és jogkörüket. Eszerint csak az adórendszer kidolgozása a feladatuk, semmiféle más megállapodást nem köthetnek az adó összegéről.

34 Az országgyűlés 1747. június 16-i felirata, ismét az Erdélyi Udvari Kancellária, majd a most már Hofdeputation rangjára emelt Hofcommision ülése elé került.

35 A kancellárián szokatlanul alakult a helyzet: a három tanácsosból kettő a küldöttek felbocsátása mellett foglalt állást, egy nem tartotta indokoltnak ezt, Gyulaffi erdélyi kancellár pedig felfüggesztette szavazatát. A Hofdeputation ülésén alakult ki az az álláspont, hogy a küldöttek esküformuláját és instrukcióját, továbbá Erdély legutolsó, 1721 —1722-es — szászok által követelt — összeírásának hiteles kivonatát, előzetesen terjesszék az uralkodó elé. A már jelölt magyar és székely küldött (Bethlen Gábor és Henter Dávid) mellé még két-két személyt kívántak jelölni, azzal, hogy a szászok is javasoljanak három személyt maguk közül, Mária Terézia pedig döntsön, hányat enged fel közülük. A Ministerialkonferenz MAS. május 28-án tárgyalta ezt a kérdést. Azzal egészítette ki a Hofdeputation állásfoglalását, hogy a taxális helyek is küldjenek fel követeket. Mária Terézia e tekintetben megjegyzés nélkül jóváhagyta a Konferenz álláspontját.

37 A ren10 Ez az utóbbi igény jogos volt annyiban, hogy (a hírközlés adott feltételei mellett, és az országgyűlés egyébként sem ülésezett egész évben) e nélkül a küldöttek bécsi tárgyalása lehetetlen lett volna, vagy a végtelenbe húzódott volna. így viszont a rendek nem ellenőrizhették munkájukat, és az udvar kitüntetésekkel, tisztségek osztogatásával erősen befolyásolhatta volna tevékenységüket. Mária Terézia 1747, február 25-i leiratának az adóreformot illető első pontja: Jkv. 1747: 118-119. 11 Jkv. 1747: 161-173. 13 Uo. 251-256. 4 Uo. 266-271. 5 A megvitatás időpontja bizonytalan. 7 A Kancellária és a Hofdeputation állásfoglalása, a Ministerialkonferenz. felség-előterjesztése és Mária Terézia resolutiója.: EK:AG 1748: 133. ikt. sz.