Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben 53 hoz országos összeírást tartott szükségesnek, ezt törvényhatóságonként három biztosra kívánta bízni (a három natióból országgyűlési felhatalmazással). A taxális helyeket pedig azok a biztosok írták volna össze, akik azt a törvényhatóságot is vállalták, amelyben e helységek fekszenek, és rajtuk kívül egy helybeli tanácsos is részt vett volna a munkában. Úgy vélték, az összeírásban nem a vagyoni adatokat kell felvenni, hanem csak az adózók osztályozását jelezni.

25 A két natio tervezete a székelyek 1746. márciusi és júniusi állásfoglalásainak alapelveiből indult ki. A terv világos felépítése miatt a már említett Henter Dávidot tarthatjuk a koncepció atyjának. A Gubernium a javaslatot fel kívánta terjeszteni a királynőhöz, amelyhez saját véleményét is hozzáfűzte.

2 Az országgyűlésen azonban (nyilván annak hatására, hogy nem volt egyetértés a három natio között), az az álláspont alakult ki a magyar és székely natióban is, hogy a tervezetet egyelőre ne terjesszék fel, csak említsék meg a gyűlés záró-feliratában azzal a kéréssel, hogy a két natio követeket küldhessen Mária Teréziához (1746. július 4.). Ezzel a Gubernium is egyetértett, a rendek így azonnal megválasztották a magyar natio küldöttévé Bethlen Gábort, a székelyek reprezentánsául pedig Henter Dávidot (arra az esetre, ha a királynő hajlandó fogadni őket).

27 A záró felirat — amelyet az országgyűlés 1746. július 5-én vitatott meg és terjesztett fel a Guberniumhoz, majd ottani megvizsgálása után 1746. július 6-i kelettel indult útjára — csak röviden ismertette az új adórendszer vitáját, valamint előadta a két natio kérését követeik felküldésére.

28 Az országgyűlés felirata és a Guberniumnak a diéta eredményeiről tett előterjesztése előbb az Erdélyi Udvari Kancellária elé került. A Kancellária (1746 vége felé— a pontos dátum nem ismeretes) elsősorban az ügy addigi irományait és a felküldendő követek instrukcióit szerette volna látni, mert hivatalosan ezekből semmi sem jutott el az udvarba. A szász natiótól pedig elvárták annak magyarázatát: miért nem értett egyet a követség felküldésével, valamint kérték, hogy saját adórendszer-koncepciójukat is ismertessék a kancelláriával. Ezek felérkezése után engedélyezhetőnek tartották volna a három natio követségének felküldését azzal, hogy kapjanak teljhatalmat a megegyezésre, és ne kelljen közben küldőikhez fordulniuk. A kancellária álláspontja a Hofcommission in Transsylvanicis, Banaticis et lllyricis 1747. január 3-i, 5-i és 9-i ülése elé került, amely megjegyzés nélkül egyetértett vele. A Hofcommission január 24-25-én visszatért az országgyűlési feliratban és a Gubernium előterjesztésében foglaltakra, és változtatás nélkül elfogadta. Ugyanígy nem változtatott a kancellária álláspontján a Ministerialkonferenz in rebus Transsylvanicis MAI. február 25-i ülése sem. Mária Terézia ugyancsak megjegyzés nélkül hagyta jóvá a Konferenz felség-előterjesztését."

9 Az új országgyűléshez küldött leiratában a királynő — ennek megfelelően — bővebb tájékoztatást gyobb volt ennél), és a nem túl jelentős Kőhalomé is. A harmadik csoportba került a többi mezőváros és a gazdaságilag eljelentéktelenedett gyulafehérvári zsidók. A két natio tervezete: Jkv. 1746: 194-204. Uo. 57. Uo. 60. Uo. 6l.ésG. P. 1746: 517 ikt. sz. Az Erdélyi Udvari Kancellária állásfoglalása, a Hofcommision 1747. január 3-i, 5-i, és 9-i és január 24-25i ülésének jegyzökönyvei, a Ministerialkonferenz 1747. február 26-i felség-előterjesztése és Mária Terézia resolutiója., válasza: EK:AG 1747: 43. ikt. sz.