Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Trócsányi Zsolt: Az első abszolutisztikus adórendszer Erdélyben (a Systhema Bethleniana létrejötte) / 45–73. o.

TROCSANYI ZSOLT AZ ELSŐ ABSZOLUTISZTIKUS ADÓRENDSZER ERDÉLYBEN* (A SYSTHEMA BETHLENIANUM LÉTREJÖTTE) THE FIRST TAX SYSTEM IN TRANSYLVANIA (ESTABLISHMENT OF THE SYSTHEMA BETHLEMANUM). The author examines one of the importáru issues of the history of Transylvania, the formation of tax system introduced in the middle of the 18th century named after Transylvanian court chancellor Gábor Bethlen. The Court of Vienna initiated Ihe tax reform in Transylvania as well as in other parts of the Empire because of the diminish of its incomes. After preparation the issue was discussed firstly at the diet of Transylvania on June 11, 1746. Due to disagreements of the three nations of the region and different conception of the court decision could not be made for years. Finally Maria Theresa issued her rescriptum on August 12, 1754 as the basic order on the tax system. It was Gábor Bethlen who was designated all-powerful royal commissioner for the introduction of the new tax system. Although the new absolutistic tax system did not breach the principle that noblemen were exempted from taxation, it based on many-sided data collection, it considered several points of view, it was perspicuous and more rightful than the previous one. However, on the whole it did not bring relief to the taxpayers; in several years it raised tax by 60 percent reinforcing the power of the Habsburg Empire. Tanulmányomban (korábbi dolgozataimhoz kapcsolódva)

1 Erdély 18. századi történetének egy nagy súlyú, de részleteiben alig ismert kérdését: a Bethlen Gábor erdélyi udvari kancellárról Systhema Bethlenianumnak nevezett adórendszer kialakulását kívánom vizsgálni. Habsburg abszolutizmus és erdélyi adóreform Közhelyszámba megy mai történetírásunkban, hogy Erdélyben az abszolutizmus erősebb volt, mint Magyarországon. Feltehető a kérdés, hogy miért erősebb? Túl egyszerűsítő felelet volna ezt Erdély Magyarországénál jóval kisebb lélekszámával, gyengébb gazdasági fejlettségével magyarázni. Amióta Erdélyt a Habsburg Birodalom megszerezte, a birodalom keleti-délkeleti védőbástyájaként a katonai vezetés óhatatlanul nagyobb súlyú volt itt, mint másutt. Ezt azért is fontos kiemelni, mert a Habsburg Birodalom török vonatkozású külügyei az 1750-es évek elejéig, Kaunitz államkancellárságáig a Haditanácshoz tartoztak. Mindez érthetőbbé teszi a birodalomi vezető elit katonai pártjának azokat az erőfeszítéseit, hogy teljes katonai uralmat vezessenek be Erdélyben. Az erdélyi politikai vezető garnitúrának, Bornemissza János erdélyi udvari alkancellárral az élén e törekvéseket sikerült elhárítania.

2 Az igény a katonai vezetés túlsúlyára azonban a továbbiakban is létező veszély maradt Erdélyben. Ez azonban a kérdésnek csak egy aspektusa. * A tanulmányt Trócsányi Zsolt fennmaradt kéziratából szerkesztette, jegyzetekkel részben kiegészítette Tóth Béla fölevéltáros. 1 TRÓCSÁNYI ZSOLT: Bécs és Erdély 1741-1745. Levéltári Közlemények, 56. (1985) 1. sz. 3-72. és UŐ: Reformok előtt. Levéltári Közlemények, 57. (1986) 2. sz. 189-245. 2 L. erre nézve TRÓCSÁNYI ZSOLT: Kísérletek teljes katonai uralom létrehozására Erdélyben (1731-1739) című tanulmányomat Századok, 117. (1983) 5. sz. 983-1014.