Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

25 Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó Mohács előtti pályafutása kenykedett a kincstartó mellett, nem utalványozhatott, de még a bevételeket sem vehette át. A 21. te. pedig kötelezte a kincstartót és a budai provisort, hogy Vízkeresztkor (január 6.) számoljanak el minden királyi jövedelemmel a királyi tanács előtt, vagyis hogy készítsenek rendszeresen számadást működésükről. Ennek elmulasztása esetén hivatalos jószágvesztést helyezett kilátásba. A törvénycikket szinte szóról szóra megismételte az 1519. évi (bácsi) diéta 16-17. tc.-e is.

127 Várday Pál ellenőre valószínűleg Ártándy Pál volt.

128 Az 1521. évi 37. te. ugyanis az 1518. évi bácsi országgyűlés és 1521. április 24. közötti uralkodói bevételekről követelt számadást „secundum registrum Pauli Arthandi et dominorum thezaurarium Regié Maiestatis." Várday Pál kincstartósága időszakából sajnos nem maradt fenn számadáskönyv.

130 Az 1518. évi bácsi országgyűlés (8. te.) mindemellett elrendelte az (1514. 3. tc.-hez képest) elzálogosított királyi javak visszaadását, a magyarországi és az erdélyi sókamarákkal egyetemben (10. te). Az érintett zálogosoknak a királyi kincstartó köteles volt mind a király, mind saját levelei által biztosítékot adni, majd 1519. január 25-ig a királyi tanácsosok jelenlétében velük a zálogösszegröl elszámolni. A munkához a Várday Pál vezette pénzügyigazgatás azonnal hozzá is kezdett. II. Lajos 1518. október 21-én (DF 241166) még Bácsról megparancsolta Pozsony városának, hogy a bácsi országgyűlésen hozott törvény értelmében a királyi kincstartó emberének, akire az elzálogosított királyi javak visszaszerzését bízta, segítsenek a Sárkány Ambrusnál és társánál (aki egyben sógora is volt) Zábláti Salczer Jeromosnál lévő pozsonyi leányharmincad elfoglalásában. November 17-én (DF 241 167) Sárkány ugyanakkor intette a várost, hogy ne engedelmeskedjen, ugyanis a budai tanács sem volt hajlandó engedelmeskedni a kincstartó embereinek. November 19-én (DF 204233) a király a soproniaknak parancsolta meg a harmincad lefoglalását. Ugyanaznap (DF 204234) Sárkánynak és Salczernek is írt, roszszallását fejezve ki embereik bűntettei miatt. Többek között megöltek egy papot, akinek a holttestét a harmincadhivatalban rejtették el.

1 1 A harmincad mindazonáltal Sárkánynál maradt, vagy legalábbis rövidesen visszakapta, amiben talán szerepet játszhatott a kincstartó, Várday és Sárkány említett korábbi kapcsolata és közös érdekeltsége.

132 7 KUBINYI: A királyi kincstartók, i. m. 49. és uo. 120. Íj. 8 A Bihar megyei kereki Ártándy Pál (?—1531. január 10.) a köznemesség egyik vezérszónoka volt. Az 1518. évi bácsi országgyűlés beválasztotta ülnökként a királyi tanácsba. 1523-ban (DF 247737) Várday kincstartó famíliájához tartozott, majd a következő évben Mária királyné szolgálatába lépve átvette a munkácsi és a huszti uradalmak, valamint a máramarosi sókamara irányítását, amivel együtt Bereg és Máramaros vármegyék ispáni tisztét is ellátta (1525-1530). HEIB, GERNOT: Die ungarischen, böhmischen und österreichischen Besitzungen der Königin Maria (1505-1558) und ihre Verwaltung. II. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchives 29. (1976) 83-87., 99-100.; L. még BETHLEN FARKAS: Erdély története. I. A mohácsi csatától a váradi békekötésig (1526-1538). I—

II. könyv. Ford. BODOR ANDRÁS, a jegyzeteket írta és a mutatót összeállította PÁLFFY GÉZA. Budapest-Kolozsvár, 2000. 190. 9 BÓNIS: Stdndisches Finanzwesen, i. m. 92. 0 A fennmaradt Jagelló-kori számadáskönyvekre nézve 1. KUBINYI: A királyi kincstartók, i. m. 87. Íj. 1 A leveleket kiadta: HÁZI: i. m. 1/6. No. 338-339. 2 KUBINYI: Sárkány, i. m. 274.