Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Laczlavik György: Várday Pál esztergomi érsek, királyi helytartó pályafutásának kezdete / 3–43. o.

18 Közlemények nádor nevében foglalták írásba, de az Ellyevölgyben kelt, azaz Ellyevölgyi János nádori ítélőmester birtokán. Hogy kétségünk se lehessen róla, hogy őt kell sejtenünk a kiadó mögött, tanúskodik „Ellgy"-mk olvasható signója a szöveg alatt jobbra. Várday Pál udvarba kerülésének feltételezett időpontjában (1502 táján) Ellyevölgyi János természetesen még nem volt nádori ítélőmester, majd csak 1504 márciusától. 1497-ben szlavón protonotarius (DL 94606) volt, 1498 elején pedig Kálmáncsehi Domokos erdélyi püspök és személynök (1495-1501) alatt a personalis presentia egyik ítélőmestere. Személynöki ítélőmester maradt Kálmáncsehi utódai, Szegedi Lukács és Erdődi István alatt is.

85 Kálmáncsehi Domokos szintén Somogy megyéből, Kálmáncsehiből származott. Lehetséges, hogy együtt fedezték fel a tehetséges és fiatal Várdayt, akár mint a Kálmáncsehiben működő városi iskola diákját.

86 Kálmáncsehi a kincstartói hivatalt ráadásul belülről ismerte, több kincstartó alatt szolgált, volt a pannonhalmi, majd az erdélyi jövedelmek adminisztrátora is.

87 Természetesen az sem zárható ki, hogy Várday Pál felemelkedéséhez a Somogyban nagybirtokos és a főispáni tisztséget betöltő Báthoryaknak, vagy a jelentős familiárisi réteggel rendelkező Újlakiaknak is volt némi köze. A kincstartó helyettese Elméletben az ország összes uralkodói jövedelmével a kincstartó rendelkezett

88 — a budai provizor alá rendelt királyi birtokokat leszámítva.

89 Volt helyettese, az alkincstartó, volt titkára, voltak jegyzői. A kincstárban működött egy fizetőmester (distributor pecuniarum Regiae Maiestatis), és valószínűleg egy vagy több számvevő is. Várday Pál maradt az alkincstartó Herendi utóda, Beriszló Péter kincstartó (1513. május 9.-1516. március 13.),

90 veszprémi püspök működése alatt is. 1513. augusztus 19-től (DF 270934) megfigyelhető „új" címe: királyi alkmcstartó és a fökincstartó távollétében annak helytartója. Beriszló Péter veszprémi püspöksége mellett ugyanis horvátszlavón bán tisztségét is betöltötte, ezért gyakran huzamosabb ideig távol volt a királyi székhelytől.

91 A kincstár ügyeit így legtöbbször helyettesei, az alkincstartók irányították. Beriszló 1513. május 29-e után hosszabb időre Horvátországba utazott, és csak az év végét, illetve a következő esztendő elejét töltötte Budán.

92 Mindezen idő alatt Várday Pál alkincstartó vezette a kincstárat legalább 1514 tavaszáig. 1514. április 3-án • BÓNIS: A jogtudó értelmiség, i. m. 359-360. rt BÉKEFi: i. m. 358-359. 7 Kálmáncsehire vonatkozó adatok: KUBINYI ANDRÁS: A kincstári személyzet a XV. század második telében. Tanulmányok Budapest Múltjából XII. (1957) 30., illetve KÖBLÖS: i. m. 352-353. x A király jövedelmeit az 1514. évi 3. törvénycikkben írták össze. (II. Ulászló VII. dekrétuma, 1514.) L. BAK BORBÁLA: Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. Bp., 1997. 99-100. (História Könyvtár Monográfiák 9/1.) 9 KUBINYI ANDRÁS: A budai vár udvarbírói hivatala (1458-1541). Levéltári Közlemények 35. (1964) 67. 0 KUBINYI ANDRÁS: Beriszló Péter és budai szereplése. Budapest Régiségei XX. (1963) 19. Íj. 1 Perényi Imre nádort 1513 májusában mentették fel a horvát bánság alól. Utóda a bánság élén Beriszló Péter lett, egyelőre még csak (legalábbis 1513 decemberéig) prefektusi rangban. Megkapta a zenggi kapitányságot, majd a Beriszló Bertalan halálával megüresedett vránai perjelséget összes várával, végül a jajcai bánságot is alája rendelték. KUBlNYl: Beriszló, i. m. 125-126. 2 KUBINYI: Beriszló, i. in. 29. Íj.