Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Bertényi Iván: A címerek mint a propaganda eszközei az élő heraldika korában Magyarországon / 13–25. o.

16 Közlemények delmeinek állított emléket, amikor a tuniszi szultánt kiűzték Majorca és Minorca szigetekről: ezért a hőstettért cserélhette fel a nemzetség régi, vörös tarpajzsát sast ábrázoló címerre. A hőstett eredményes magyarországi propagandáját bizonyítja, hogy még a „félhivatalos" magyar krónikába, Kézai Simon Gesta Hungarorumába. is belekerült.

9 Ha nem is a címerszerző ős által (állítólag vagy ténylegesen) végrehajtott hősi cselekedetet idézte fel közvetlenül, de a családi címer szerepeltetését, és így propagálását célozta a címer különböző használati tárgyakra, és különösen pecsétnyomóra tétele, valamint a címeres családi pecsét minél gyakoribb használata. A pecsétnyomók közreműködésével az országos nagybírói (nádori, országbírói, kisebb mértékben a tárnokmesteri) tisztségbe kerülő főurak családjainak a címerei válhattak szélesebb körben ismertté, hiszen ezek a legtöbbet bíráskodó méltóságviselők a 14. századtól kezdve családi címeres pecsétjükkel erősítették meg a bírói székükön nagyszámban kiadott legkülönfélébb típusú okleveleiket.

10 A családi vagyont a címer ráhelyezésével nevesítő értékes ötvös és egyéb tárgyak a tulajdonosukat possessor-cím&rükkel jelző pompás kódexek a címeres zászlót viselő büszke várak a pecsétlenyomatokon túlmenően is széles körben propagálhatták a tulajdonos család gazdagságát, műízlését — a kortársak és az utókor szemében egyaránt.

11 A családi címerhez kötődő propaganda olykor hosszú ideig hathatott, és időközben akár módosulhatott is. A Szirmay címer rákja szerepel a bárói, majd grófi rangra emelt család 17. század végi, 18. század eleji megújított címereiben (1695, 1707, 1723) is, de három évszázad távolából az immár családi ősként feltüntetett Rák vitéz történetének alátámasztójaként. A Zsigmond kori armális címerképe hitelt adhatott a családi ős hősi cselekedetének: a később kiteljesedett történet szerint Rák vitéz a mongolok ellen vívott Sajó menti csatában (1241-ben) vesztette életét.

12 Érdekes, hogy nem csupán az ország hatalmi elitjében, vagy a módosabb középnemesi sorban megmaradt családok ragaszkodtak ősi címerükhöz, hanem a később lesülylyedtek is. Az imént említett, 1415-ben még királyi allovászmester Bor Mihály késői leszármazói 1725-ben, Abaúj vármegye közgyűlésén a Zsigmond királytól nyert armálissal igazolták nemességüket. A család 19. század végére már teljesen elszegényedett, de akkor élő sarja a két keze munkájával napszámosként élő öreg Bor István szikszói kis szalmafedeles kunyhójában még mindig őrizte az ősi dicsőség propagálására persze most már csak igen szűk környezet számára képes címert, illetve Zsigmond király azt leíró, lefestő címereslevelét.

13 Miként a 20. század Nyugat-Európába vagy Amerikába kivándorolt magyarjai is szívesen festetik meg maguknak őseik magyar nemesi múltját dokumentáló címerüket, vagy festetnek maguknak címert akkor is, ha családjuk ilyent a valóságban nem is birtokolt... 9 „Generatio quoque eorundem in scuto aquilam ferre sólet, quam alii milites, comites de Ispania deferre non praesumunt. Eapropter quidem, quod exercitum soldani de Tunisio qui Maiorcam et Minorcam insulas per naves intrando et classes ocupaverant, (recte: ocupaverat) caeteris militibus regis Aragóniáé deficientibus, eorum generatio fertur expulisse. Unde regis et communitatis militia (recte: militiae) est satutum, quod priori signo (recte: prius signum), quod fuerat totum rubeum sine aliqua expressa figura in aquilam mutaretur." SRH I. 191. c. 91. 10 BERTÉNYI IVÁN: Pecséttan. A történelem segédtudományai. Szerk.: UŐ. Bp., 2001. 247. 11 14. századi példaként említsük itt meg csupán a Művészet I. Lajos korában. 1342-1382 Szerk.: MAROSI ERNŐ-TÓTH MELINDA-VARGA LÍVIA. Bp., 1982. katalógust. 15-16. századi példaként: TÖRÖK GYÖNGYI: Mátyás király és a magyarországi reneszánsz 1458-1541. Bp., 1983. 12 MHHI.44. 13 MHH II. I. (XXVI.) sz. 15.