Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - IRODALOM - Krisch András: Budapest und Wien. Technischer Fortschritt und urbaner Aufschwung im 19. Jahrhundert. Red. Peter Csendes und András Sipos. Budapest, Wien, 2003. (Forschungen und Beiträge zur Wiener Stadtgeschichte, 40.) / 151–155. o.

Irodalom 151 BUDAPEST UND WIEN. TECHNISCHER FORTSCHRITT UND URBANER AUFSCHWUNG IM 19. JAHRHUNDERT Red.: PÉTER CSENDES und ANDRÁS SÍPOS. Budapest-Wien, 2003. (Forschungen und Beitrage zur Wiener Stadtgeschichte, 40.) 254 o. A fenti kötet az egykori Ausztria-Magyarország két fővárosának 19. századbeli bőven vett infrastrukturális városfejlődését mutatja be. A német nyelvű kötetben magyar és osztrák szakemberek munkáit olvashatjuk. A tanulmánykötet érdekessége, hogy nem tekinthető igazán monografikusnak, hiszen nem egy, hanem két várost tárgyal, de azt sem mondhatjuk, hogy a településeket rendszerben vizsgálja. Budapest és Bécs nevének hallatán az egykori dualista állam két fővárosa, két olyan város juthat eszünkbe, amelyek ebben az időszakban fejlődtek világvárossá. Mint az alcímben is olvasható a 19. századi városi fellendülést kívánja a kötet bemutatni. Ennek a hosszú századnak főleg a második fele, azon belül is a századvég rohamos fejlődése követhető nyomon. A két település jellegében több közös vonás is felfedezhető. Természetesen első helyen kell említenünk, hogy mindkét város főváros, és mindkét városon keresztülfolyik a Duna. Közel azonos a lélekszámuk, de Buda lakossága a 19. század során elveszti német jellegét. Jelentős különbségek is vannak, hiszen a törökök messze nem pusztították annyit Bécset, mint a magyar fővárost. Az egyesített Budapesttel szemben Bécs egységesebb városképpel rendelkezik. A kötet megjelenésének magyar aktualitását a magyar főváros 130 évvel korábbi (1873) egyesítése adja. A 24 tanulmányt tartalmazó német nyelvű kötetben osztrák és magyar szakemberek 6 témát fejtenek ki. Ezek a következők: 1. várostervezés, városfejlődés és az ezekhez kapcsolódó hivatalok, hatóságok bemutatása; 2. katonai létesítmények; 3. a két városon átfolyó Duna szabályozásával kapcsolatos munkálatok; 4. a folyó felett átívelő hidak; 5. városi közlekedés és a vasutak; 6. az utolsó rész pedig azokról a szolgáltatásokról szól, amelyek akkoriban újdonságnak számítottak, de a ma emberének élete már elképzelhetetlen nélkülük (gáz, villany). Ide sorolhatók a ma is fontosnak mondható szociális lakásépítések is. A kötet első tanulmányának szerzője, Péter Csendes a 19. századi városfejlődés problémáiról és eredményeiről ad áttekintést Bécs példáján. A szerző által bemutatott modell, nem csak Bécsre, hanem az egész térségre vonatkoztatható. Mi is történik ebben az időszakban? Az egyre növekvő lakosságú városoknak terjeszkedniük kell. Ezért lebontják a védelmi funkciójukat vesztett városfalakat. A városi lakosság nem csak a természetes szaporodással, hanem a vidéki bevándorlás eredményeként is nő. Megjelennek a tömegpártok, átveszik a városok vezetését. A tudomány és a technika fejlődése új megoldásokat tesz lehetővé. Mindehhez háttérként szükség van az iskolahálózat bővítésére, a megfelelő szakember gárda kinevelésére. A 19. század végén kiépül a városok újkori infrast-