Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - IRODALOM - Soós László: Kozári Monika: Tisza Kálmán és kormányzati rendszere. Bp., 2003. / 147–150. o.

Irodalom 147 1773. évi urbáriumát nem átírásban, szerkesztve, hanem fakszimile változatban publikálva (Nr. 7.) találhatjuk meg itt. A vázolt helyi társadalmi-gazdasági törekvések kitűnő illusztrációja azon 1793. évi összeírás, amely a céhalapításra törekvő mesterembereknek foglalkozásuk mellett a felekezeti hovatartozásukat is feltünteti (Nr. 8.). E válogatás révén a 19. század első feléből az alábbi összeírások közzéadásával találkozhatunk: 1803-ból az adózó lakosságról felvett lajstrom (Nr. 9.), az 1824. éviből az adóösszeírás (Nr. 10.), majd az 1824/1825. adózó évről egy speciális célú conscriptio, a nyíregyházi szállásokat bíró gazdák összeírása (Nr. 11.) jelenik itt meg. A kötetet az 1850. évi népszámlálás (Nr. 12.) átírt tabellái zárják.

5 Ezek a források a település egésze gazdaságitársadalmi rétegzettségének vizsgálatához, illetve — nominális adatsorai révén — egyes családok intergenerációs vizsgálatához is kitűnően felhasználhatók. Amennyiben e köteteket a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Levéltára forráskiadó tevékenysége oldaláról nézzük, ezekben mind Nyíregyháza 1753-1848 közötti történetének, mind pedig egy szerves intézményi és levéltárosi forrásfeltáró, közreadó munkának a folyamatosan egymásra épülő eredményeit láthatjuk. Ha pl. a magánjogi iratoknak egy oly tematikus közzétételére, mint az eddig megjelentetett végrendelet kötetekre gondolunk, akkor a kutatás új dimenziói még inkább láthatóvá válnak; hiszen a város igazgatási szervezete mellett a közölt testamentumok, különböző célú összeírások alapján már a hivatali elit egyes családjainak prozopográfiai feldolgozásai is — természetesen további széleskörű forrásfeltárás nyomán — megkezdhetők.

6 Tiszteletet parancsol, egyben követésre int ez a gyakorlat. Dominkovits Péter KOZÁRI MÓNIKA TISZA KÁLMÁN ÉS KORMÁNYZATI RENDSZERE Bp., Napvilág Kiadó, 2003. 572 o. Az utóbbi évtizedekben örvendetesen megszaporodtak azok a biográfiák, amelyek egyegy jelentős történeti személyiség életútját dolgozzák fel, állítják vizsgálódásuk középpontjába. A kiemelkedő egyének szerepe mindig is foglalkoztatta a történészeket, a róluk szóló biográfiák a történelem megismerésének fontos részét képezik. A múlt folyamatának föltárása során rendszeresen visszatérő kérdés: milyen mértékben fedezhető fel az egyén cselekedeteinek mozgatórugója a történelmi események tükrében, illetve feltárható-e a történelmi esemény magyarázata az egyén tevékenységének vizsgálatából. A személyiség oldaláról megközelítve, a témaválasztás nehézségeit példázza, hogy a szerzők jelentős része már az előszóban rögzíti munkája önként vállalt, illetve a körülmények által rákényszerített korlátjait, amely szerint: senki ne kérje rajta számon a teljességet, a kiválasztott személy cselekedeteinek teljes körű feltárását. 5 Pro memória. Nyíregyházi összeírások (1752-1850). Szerk. és a bevezetőt írta: KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA. Nyíregyháza, 2003. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai II. Közlemények, 29.) 6 NÉMETH ZOLTÁN: Testamentumok, osztályos egyezségek Nyíregyházán 1759-1792. Nyíregyháza, 1987. (A Szabolcs-Szatmár Megyei Levéltár kiadványai II. Közlemények, 2.); KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA: Nyíregyházi testamentumok (1789-1848). Nyíregyháza, 1995. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai II. Közlemények, 9.)