Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - IRODALOM - Dominkovits Péter: Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata (1753–1848). Nyíregyháza, 2003. (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai. II. Közlemények, 28.) / 144–147. o.

146 Irodalom perceptor, vásár- és borbírák, sör- és pálinkabírák, hegybírák, erdő- és pusztabíró, mészárszék felügyelő, kőbánya kurátor, közgyám, egyházbírák, ispotály dékán, kvártélymester, fertálymester, hivatalszolgák és cselédek.

2 Megítélésem szerint a fenti példák a megközelítési lehetőségek sokoldalúságát támasztják alá. (Bár több felmerülő kérdés miatt szerencsés lett volna a hivatalszerkezet több időmetszetben történő ábrázolása.) Ugyanakkor a fenti sorrendre azért kellett részletesebben is kitérni, mert ez a szerkezet mind a rendszabások, mind pedig az archontológiai adattár esetében meghatározta az információk csoportosítását. A következő nagyobb szerkezeti egység a nyíregyházi tisztségviselők hatásköri utasításait, a rájuk vonatkozó rendszabásokat hozza hivatalviselőnként, időrendben, a mai írásmódhoz igazított szöveghű átírással (111-228.). Engedtessék meg, hogy itt azért is kiemeljem a polgármesteri hivatallal kapcsolatos statútumok sorát (1837-1838., 1839?), mert adott esetben a bevezetőben is érintett 1837. évi privilégiumot követően létrejött hivatalról van szó, amely esetében a főbíró és a polgármester közötti hatásköri súrlódásokról bőven olvashatunk. E fejezetnél jól tetten érhető az, hogy e kötet egy átgondolt kiadványsorozat egyike. A szerző ugyanis a szövegismétlés elkerülése végett több esetben egy, az 1793-1837 közötti városi statútumok tartalmazó forráskiadványra hivatkozik.

3 (E kérdésről még röviden szólni szeretnék.) A harmadik szerkezeti egységet a választott és kinevezett tisztviselők archontológiai táblái alkotják (231-282.). Az archontológiával szorosan összefüggő Melléklet (285302.) a mezővárosi igazgatás elitjét alkotó családokról hoz alfabetikus rendben táblázatokat; feltüntetve egyes családtagok nevét, az adott hivatal megnevezését, a hivatalviselések idejét. (A személyneveket betűhív formában adja meg a szerző.) A kötetet latinmagyar glosszárium, három nyelvű (magyar-angol-német) összefoglalás zárja. A most megjelent kötet, Nyíregyháza újratelepítésének 250. évfordulójára készülő, jól átgondolt kiadványsorozat része. Bizton állítható: ez a nagyon alapos munka Kujbusné Mecsei Éva eddigi Nyíregyháza kutatásait több tekintetben összegzi, és egyben új irányvonalakat is jelöl ki, amely tiszteletet parancsoló forráskutatáson nyugszik. A sorozat részeként két olyan forráskötet jelent meg, amelyek több tekintetben szervesen kapcsolódnak az ismertetett könyvhöz. 2001-ben Nyíregyháza mezőváros 1793-1837 közötti határozatainak egy (az oppidum gazdasági életéről, a mindennapok történetéről nagyon sok információt nyújtó) 330 darabos válogatása látott napvilágot — amely e kötet második szerkezeti részéhez is kiegészítő forrásközlést jelentett.

4 Majd az ismertetett kötettel azonos évben, 2003-ban a Nyíregyházára vonatkozó, 1752-1850 közötti keletkezett a különböző típusú és eltérő célokból készített forrásválogatása jelent meg. E forráskiadvány Nyíregyháza betelepítés előtti lakosságát is bemutatva (1752: Nr. 1-2.), a Békés megyéből betelepülőkről (1753: Nr. 3.), illetve a frissen újratelepített város régi, és immáron megtöbbszöröződött lakosságáról (1754: Nr. 4-5.), továbbá utcák szerint felvett lakosairól (1761: Nr. 6.) hoz különböző típusú, adatfelvételű conscriptiókaí. A technikai megoldás tekintetében szokatlanul és indokolatlanul Nyíregyháza (possessio!) 2 Pl. SZABÓ JOLÁN: Gyöngyös önkormányzatai687-1848. (Tanulmányok Heves megye történetéből, 15.), Eger, 2001. 3 Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott ... (1793-1837). Szerk.: GALAMBOS SÁNDORKUJBUSNÉ MECSEI ÉVA (A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kiadványai II. Közlemények, 23.) Nyíregyháza, 2001. 19-242. 4 GALAMBOS S.-KUJBUSNÉ MECSEI É.: i. m. 2001.