Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Bertényi Iván: A címerek mint a propaganda eszközei az élő heraldika korában Magyarországon / 13–25. o.

BERTENYI IVÁN A CÍMEREK MINT A PROPAGANDA ESZKÖZEI AZ ÉLŐ HERALDIKA KORÁBAN MAGYARORSZÁGON COAT OF ARMS AS MEANS OF GIMMICK IN THE AGE OF LIVING HERALDRY IN HUNGARY. One of the most topicai problems of heraldry is examined by the author. This study is the first Hungárián summary of this diversified issue which does not exceed the matters of the subject of Hungárián heraldry. It analyses the symbolism of the royal arms and the arms of the country, and the aims of promotion resided in priváté, civic heraldry as well. Early (living) heraldry made contents of consciousness visualised in arms self-evident. In generál beside the donation of arms there was a description or an explanation which — beside the legal benefit — possessed promotion aims as well. Examples presented in the study prove that not only different interpretations but hidden „messages" consorted with the symbols of arms. Szinte közmondásszerű, és aligha kíván bizonyítást, milyen fontos szerepet töltött be, illetve játszik a propaganda napjaink, vagy a közelmúlt mindennapi életének a legkülönbözőbb területein. Ugyanakkor az újabb történeti kutatás sem eredménytelenül fordul a régebbi időszakok közvélemény alakításának az eszközei felé. Hazai történetírásunk különösen a 17. századi török háborúk magyarországi és nyugat-európai híreinek a hatását vizsgálta eredményesen, és a propaganda változatos eszköztárának a sokszínűségét már az is jól reprezentálja, ha csupán e kérdéskör legkitartóbb kutatójának néhány munkájára hivatkozunk.

1 Felhasználták-e a címereket is propagandisztikus céllal? A nyilvánvalóan igenlően megválaszolandó kérdés részletekbe menő vizsgálatával még adós a szaktudomány, de időszerűségét bizonyítja, hogy a 2006 augusztusára St. Andrew-ba kitűzött nemzetközi heraldikai kongresszus vezető témájaként a „Mítosz és propaganda a heraldikában és a genealógiában" problematikát jelölte meg a kongresszusokat előkészítő nemzetközi grémium. Hangsúlyozni kell, hogy e szerteágazó kérdéskörnek első hazai megválaszolójaként természetesen csak a kezdő kapavágásokat végezhetjük el a magyar heraldika tárgykörét nem túllépve és a teljesség igénye nélkül. A korai (élő) heraldika korának szellemi környezete erősen különbözik a modern korétól, hiszen az egyházi személyeket, az igazgatás posztjain dolgozó jegyzőket, valamint egyes kereskedő polgárokat leszámítva hazánk lakossága gyakorlatilag írástudatlan volt. Ez magától értetődővé tette a képekben vizualizált tudattartalom címerekben történő megjelenítésének a modern korokénál sokkal komolyabb jelentőségét. Mindehhez hozzátehetjük még, hogy az egyes állatokhoz, növényekhez, címerképként szereplő más tárgyakhoz különböző tulajdonságok, hiedelmek, mondák kapcsolódtak, amelyek erősen befolyásolták a kortársak gondolkodásmódját. Mindez bonyolíthatja, sőt esetenként lehetetlenné is teheti egy-egy címer „üzenetének" a dekódolását, hi1 G. ETÉNYI NÓRA: A közvélemény-formálás eszközei az 1663-64-es háború idején. Egy Zrínyi kártyajátéktól Esterházy Pál „Mars Hungaricus"-áig. Irodalomismeret, 6. (1995) 1-2. sz. 65-68.; UŐ: A közvéleménykutatás eszköztára. Röplapok, hírlevelek, heti lapok. Palimpszeszt, 1997.; UŐ: Hadszíntér és nyilvánosság. A magyarországi török háborúk hírei a 17. századi német újságokban. Bp., 2003.; UŐ: A Rákóczi szabadságharc hírei a Német-római Birodalom nyilvánossága előtt. A Rákóczi szabadságharc és Közép-Európa. Szerk.: TAMÁS EDIT. Sárospatak, 2003. 109-134. 2 DE VAJAY, SZABOLCS: L'héraldique image de la psychologie sociale. Estratto degli „Atti" deli Accademia Pontaniana. Nuova Serié 1967. Volume XVI. Giannini, Napoli, 1967.; BERTÉNYI IVÁN: Magyar címertan. Bp., 2003. 16.