Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.

Orosz László: Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése 125 Auch ich wäre sehr gerne in die Reihe Ihrer Mitarbeiter getreten; leider verhinderten mich meine Familienverhältnisse, in diesem Sommer nach Wien zu reisen. Ich gäbe auch nicht gerne solche Artikel aus meiner Feder, die das deutsche Publikum weniger interessieren. Ich habe auch deshalb an die üluminaten gedacht, weil sie ein Beitrag zur Geschichte der geistigen Verbindungen München-Wien-Pressburg-Buda sind. Wie möchte Ihnen beispielweise ein kurzer Artikel mit folgendem Titel gefallen: Kaunitz über die Kulturpolitik der Monarchie? Im J. 1792 schlug der Fürst vor, man solle Wien zum geistigen Mittelpunkt der antirevolutionären Bewegung machen mit der Zuziehung der Schriftsteller des deutschen Reichs. Sein Vorschlag ist ein interessantes Moment der Geschichte der Vorromantik. Freilich, seine Kollegen verstanden ihn nicht; sie glaubten, er wolle die Journalisten bezahlen. Ich gedächte auch den Text dieses Vorschlags herauszugeben, was vielleicht 3 Seiten ausmachen würde. Der ganze Artikel wäre 810 Seiten lang. Die Ausgabe des Textes halte ich darum für nötig, weil niemand auf den Vorschlag des Hofkriegsrates mit Hilfe der Indices kommen kann und ich ihn selbst nur so gefunden habe, weil ich seinerzeit alle Akten des Staatsrates aus den J. 1790-95 durchstudiert habe. Ihr Jahrbuch würde diese Schrift zuerst ans Tagelicht bringen und eine Lücke in der Geschichte der Wiener Romantik ausfüllen. Dass diese Lücke keine kleine ist, ersieht man aus dem Werk A. Robert's.

55 Ich könnte Ihnen das Manuskript zum 1. Jänner 1937 zusenden. Ich habe die von mir redigierten zwei Hefte der prot. kirchengeschichtlichen Quellen

56 an Sie, Herr Kollege, abgehen lassen. Obgleich sie vielleicht Ihrem Interesse fern liegen, wird es doch gut sein, sie im Falle der Not bei der Hand zu haben. Ich sende sie als eine schwache Anerkennung für die schönen Werken, mit denen Sie mich beschenkt haben! Zugleich schicke ich einen Sonderabdruck, in welchem ich gegen die Barockauffassung des Herrn Szekfü Stellung nehmen musste.

57 Sie können denken, das ich es nicht gerne getan habe, aber alles hat seine Grenzen; weil er dieselben wiederholt mir gegenüber stark überschritten hat, war ich gezwungen zur Feder zu greifen.

58 Mit wiederholten Danke verbleibe ich Ihr ergebener Mályusz Elemér 5 ROBERT, ANDRE: L'idée nationale autrichienne et les guerres de Napoleon. Paris, 1933. 56 Magyar Protestáns Egyháztörténeti Adattár, I-XV. Bp., 1902-1934. Szerk.: STROMP LÁSZLÓ [I-VL], THURY ETELE [VII.], POKOLY JÓZSEF [Vlll-X.], ZSINKA FERENC [XI-XIII.], MÁLYUSZ ELEMÉR [XIVXV.].) A magyar protestantizmus múltjára vonatkozó kútfők felkutatását, összegyűjtését és közkinccsé tételét célul tűző — vö. Stromp László előszava az I. évfolyamhoz, 34. — forráskiadványok szóban forgó, Mályusz által szerkesztett kötetei 1930-ban, illetve 1934-ben jelentek meg. 57 MÁLYUSZ ELEMÉR: Magyar renaissance, magyar barokk. Budapesti Szemle, 1936., 241. köt. 703. sz. 159— 179.; 704. sz. 293-318.; 242. köt. 705. sz. 86-104.; 706. sz. 154-174. 58 A Mályusz és Szekfü között fennálló — több szálon futó — vitának egyik szeletét képezte a kettejük eltérő barokk felfogásán alapuló diszkusszió. A Magyar Történet Szekfü által írt részeinek legvitatottabb területét a 18. század új szellemű „átértékelése" jelentette. A dualizmus korának nemzeti-romantikus történetírói iskolája révén széles körben elterjedt nézet, amely a törökök kiűzését követő évszázadot hanyatló és egyenesen nemzetieden időszakként állította be, most, a Trianon utáni Magyarország kényszerű módon változó megítélésében, Szekfü tollán a hazai barokk kibontakozását hozó, virágzó, idilli korszakká magasztosult. A dühödt támadásokra Szekfü a kedélyeket tovább borzoló vitairatokkal válaszolt (vö. 35. Íj.), amelyben immár a felvilágosodás és a vallási türelem kérdésköre is előkerül, ily módon bekapcsolva a vitába egy újabb, és tartósnak bizonyuló szálat, a katolikus és protestáns történetírók ellentétét. (Többen — így a Mályusz-tanítvány H. Balázs Éva — ebben látják kettejük kibékíthetetlen ellenérzésének egyik legfontosabb okát.) A tolerancia kérdéskörében kibontakozó vitával kapcsolatban Valjavec is képben volt, ezért kínált terepet Mályusz számára riválisa nézeteinek cáfolatára (vö. Valjavec-Mályusz 1935. november 18.), arra számítva, hogy frissen életre hívott folyóirata két vezető magyar történész polémiáján izmosodhat. Ezt a harcot azonban Mályusz nem külföldi orgánumban kívánta megvívni, így a Südost-Institut könyvtára csupán a Budapesti Szemlében megjelentetett négyrészes Mályusz-állásfoglalás különnyomatával gazdagodhatott. A vitához 1. ERŐS V.: i. m. 34-44.