Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.

120 Forrásközlések Einer geneigten Antwort entgegensehend, mit dem Ausdrucke meiner aufrichtigsten Hochachtung Ihr aufrichtig ergebener Fritz Valjavec 4. Bp., 1935. december 13. Lieber Herr Kollege! Sie haben mich zu grösstem Danke verpflichtet durch die Übersendung der drei sehr interessanten Veröffentlichungen

40 des Südostinstituts. Ich gratuliere Ihnen von Herzen zu der wissenschaftlichen Tätigkeit des Instituts und danke Ihnen bestens für die Bücher, die mich sehr interessieren. Ich werde Ihnen selbstverständlich mit der grössten Bereitwilligkeit die Doktorarbeiten meiner Schüler regelmässig zukommen lassen. Ich fürchte nur, dass der Austausch für Sie nicht vorteilhaft sein wird, da es noch 1-2 Jahre dauern wird, bis die Dissertationen fertig sein werden. Bis jetzt ist nur eine erschienen von St. Barta, Staat u. Kirche in Ungarn am Ende d. MA,.

41 die ich Ihnen, lieber Herr Kollege, gleichzeitig übersende. Ich danke Ihnen auch verbindlichst für die Informationen über die „Südostdeutschen Forschungen", und für die Liebenswürdigkeit, mit der Sie Ihre Zeitschrift mir zur Verfügung gestellt haben. Ich glaube jedoch, dass das erwähnte Thema (Toleranz u. ungarländischer Puritanismus) Ihre Leser nicht sehr interessieren würde. Man müsste viele Umstände erklären, wiederholen, um verständlich zu machen, welches Szekfü's und welches meine Ansichten sind, was für die Weiterstehenden langweilig wäre.

42 Ich denke um eine ganz andere, kleinere Arbeit; am liebsten schriebe ich über die Rolle der ungarischen Illuminaten.

43 Dieser Artikel würde von den Verbindungen zwischen München-Wien-Budapest handeln, was das Interesse der numa maradt. Korszakunkban (1913-tól), harminc éven keresztül, Domanovszky Sándor szerkesztette a folyóiratot, hosszabb-rövidebb ideig szerkesztőtársként maga mellett tudva Hajnal Istvánt, Mályusz Elemért, illetve Wellmann Imrét. Vő. A Századok repertóriuma 1867-1975. Szerk.: PAMLÉNYI ERVIN. Bp., 1987. 40 A 37. Íj-ben említettek mellett harmadik kiadványként egy szintén kárpát-medencei vonatkozású munka feltételezhető: GRAF, BENNO: Die Kulturlandschaft des Burzenlandes. Ein geographischer Beitrag zur auslanddeutschen Volks- und Kulturbodenforschung. München, 1934. (Veröffentlichungen des Instituts zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südosten; 2.) 41 BARTA ISTVÁN: Egyház és állam viszonya Magyarországon a középkor végén. Bp., 1935. (A Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának kiadványai; 4.) Barta István (1910-1966) a második világháború előtt középkori művelődéstörténettel, azt követően inkább a 19. századi Magyarországgal, Kossuth és Széchenyi életművével foglalkozott. Szóban forgó disszertációjáról ismertetés: Südostdeutsche Forschungen, 3. (1938) 431. E recenzió magát R-ként jelölő szerzője szerint Barta munkáját lelki-ismeretesség és gondosság jellemzi, és felépítése is nagyon jó. Külön kiemelésre méltónak tartja, hogy a disszertáció készítője tekintetbe vette a nyugat-európai viszonyokat, és felhasználta a vonatkozó német szakirodalmat is. 42 Mályusz diplomatikusan utasítja vissza, hogy a két világháború közötti magyar történetírás legmélyebb szakadékaként tátongó konfliktusát Szekfüvel egy külföldi orgánumban a nemzetközi szakmai közvélemény elé tárja. A két kiemelkedő jelentőségű magyar történész több síkon is kibontakozó, és a hazai történész-társadalmat is megosztó polémiájának legfrissebb, és valóban igényes feldolgozása Erős Vilmos már említett A SzekfűMályusz vita c. könyve. 43 Az egyház és az állam felvilágosult elveken nyugvó átalakítását célul tűző és szabadkőműves analógiákat mutató 1776-ban alapított titkos szervezet a magyarországi felvilágosodás és a jakobinus mozgalom vizsgálata kapcsán, a Sándor Lipót-forráskötet (vö. 164. Íj.) kiadása során került Mályusz látómezejébe, majd a '30-as évek közepén, a „türelmi rendelet" (vö. 100. Íj.) publikálása körüli előkészítő munkával párhuzamosan került ismét előtérbe.