Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.

109 Orosz László: Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése felrázásának és öntudatra ébresztésének olykor hálátlan, és a hatóságok által is akadályozott feladatában. Kapcsolatba került a mozgalom vezéralakjával, Jákob Bleyerrel

8 is, aki aztán az éledező népiségi öntudatú fiatalember politikai aktivitását a tudományos pályafutás irányába fordította. Ám mire a Budapesti Egyetem tekintélyes germanista professzora egy németországi ösztöndíjat biztosított számára, Valjavec már Bleyer mozgalmának radikális felfogású, és a mérsékelt nemzetiségi politizálást később nemzetiszocialista irányba elmozdító fiatal értelmiségével

9 ápolt igazán élénk kontákausgyetemi tanulmányait (1930-1934) Münchenben folytató, majd a városban véglegesen letelepedő Valjavec a későbbiek folyamán sem vesztette el stabil magyarországi kapcsolatait. Miután pedig a tehetséges és rendkívül agilis fiatalember politikailag is kikezdhetetlennek bizonyulván (lévén már egyetemistaként, 1933-ban belépett az NSDAP-be

10

) állást, sőt mindjárt stratégiai fontosságú feladatot kapott a csak nemrég megszerveződött Südost-Institutnál (1935 őszén), e korai — jórészt völkisch körökhöz fűződő — ismeretségi köre immáron komoly tudományos kapcsolatrendszerré bővült. A müncheni intézet publikációs tevékenységének koordinálásával megbízott, és az 1936ban útjára indított Síidost-Forschungent

11 (kezdetben Südostdeutsche Forschungen) szerkesztő Valjavec folyóiratbeli közreműködése és az intézet nemzetközi elismertetése kapcsán évről-évre kiterjedtebb szolgálati levelezést folytatott Magyarország és természetesen az egész délkeleti térség elismert szaktekintélyeivel.

12 Mindeközben saját szakmai respektusának építését sem hanyagolta el, amiben nemcsak az segítette, hogy a német történetírás új utakra lépő és felemelkedő, markáns karakterű népiségtudományi irányzatának egyik legsikeresebb orgánumát irányította, hanem az is, hogy saját kutatási eredményei, illeszkedve az új eszmeiség iránymutatásához, hazájában alapvetően kai (tanulószám, anyanyelv, állampolgárság), és a tanév történéseivel kapcsolatos információkhoz 1. Bericht über das 22. Schuljahr 1929—30. Hrsg. vom Direktor der Anstalt. Bp., September 1930. Az iskola történetéhez 1. Rede des Leiters der Anstalt, Oberstudiendirektor LANGE, FREDRICH. 14-22., illetve 30 Jahre Reichsdeutsche Schule Budapest. 22-29. Mindkettő: 30 Jahre Reichsdeutsche Schule Budapest. Festschrift und Jahresbericht. Bp., 1938. 8 Bleyer működéséhez 1. SCHWIND, HEDWIG: Jákob Bleyer. Ein Vorkámpfer und Erwecker des ungarldndischen Deutschtums. München, 1960. (Veröffentlichungen des Südostdeutschen Kulturwerks. Reihe B, 14.); FATA, MÁRTA: Jákob Bleyer, politischer Vertreter der deutschen Minderheit in Ungarn (1917-1933). Dissz., Freiburg, 1991.; Jákob Bleyer. Egy életmű a magyarországi németekért (1874-1933)/ Jákob Bleyer. Ein Lében im Dienste des Ungardeutschtums (1874-1933). Szerk.: HAMBUCH VENDEL, Bp., 1994. (Schriftenreihe des St. Gerhard-Werkes Ungarn I.) 9 Vö. TILKOVSZKY LÓRÁNT: Fritz Valjavec és a magyarországi németség (1935-1944). Századok, 127. (1993) 5-6. sz. 601-649. 10 Bundesarchiv Berlin (= BDC) NSDAP-Karteikarte: Valjavec, Fritz 26. 5. 1909. " ZÁCH, KRISTA: Die Anfönge der deutschen Südosteuropaforschung und die Münchner Zeitschrift SüdostForschungen. Regionén im östlichen Európa — Kontinuitáten, Zásuren und Perspektiven. Festschrift des Instituts fiir donauschwabische Geschichte und Landeskunde fiir Horst Förster. Hrsg.: FASSEL, HORSTWAACK, CHRISTOPH, Tübingen, 2000. (Tübinger Geographische Studien, 128.) 267-301. s 12 Valjavec szerteágazó kapcsolatrendszerét bizonyító terjedelmes szolgálati levelezését (Dienst-korrespondenz) 2002 tavaszáig a müncheni Südost-Institut őrizte, amikor is a Valjavec-hagyaték átkerült a Bayerisches Hauptstaatsarchiv állományába (Abteilung V: Nachlasse und Sammlungen). Az anyag egy jelentős — az 1934 és 1940 közötti időszakra vonatkozó — része (még Valjavec által beköttetve) húsz vaskos kötetet tesz ki, a későbbi időszak levelei kötetlenül, de rendszerezve dobozokban állnak. A levelezés sajnos hiányosan maradt fenn, ami részben a nem Münchenből, illetve nem hivatalos intézeti úton továbbított válaszok másolatainak időnként következetlen lefűzéséből ered (ezek a címzettek hagyatékaiból szerencsés esetben visszakereshetőek). A hagyaték egy része pedig München bombázása idején, 1944-ben semmisült meg.