Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.

108 Forrásközlések rázza a kettő közötti átfedéseket, egyebek mellett pl. azt, hogy a cseh korona országai (és mintegy legújabb szerzeményként az ezek kötelékébe átkerült Szlovákia) mindkét kutatási körbe, illetve ezek reprezentáns folyóirataiba felvételt nyertek. Ám a Südost is, mint térség, idővel egyre bővülő fogalomkörré terebélyesedett, és e folyamat (ti. a Balkánnak a Habsburgok nem német koronatartományai mellé illesztése) legtisztábban épp Fritz Valjavec elméleti kérdéseket feszegető, illetve kutatás-módszertani munkáiban követhető figyelemmel.

5 Fritz Valjavec (1909-1960) a történeti Magyarország soknemzetiségű, déli vidékéről, a Bánátból származott.

6 Osztrák hivatalnok édesapja — olykor talán szándékosan homályba veszni hagyott személye — helyett az identitásalakulás terén bánáti sváb édesanyja és a Versecen töltött gyermekévek gyakorolták az igazán maradandó hatást. A multikulturális környezetben felnövő gyermek ugyanis nem csupán az egymással együtt élő népek szokásait, felfogásmódját és szellemi kincseit (valamint későbbi munkássága során nélkülözhetetlen kutatói kvalitásként azok nyelvét) szívta magába észrevétlenül, de egyúttal hamar tudatára ébredt németségének is. Hűsége e korán bevésődött identitástudatához élethosszig tartó konzekvens vezérfonalat jelentett számára. Az első világháborút követő békeszerződések rendezései nyomán identitásfejlődése újabb elemekkel gazdagodott: az elcsatolt területekről Budapestre költöző (és az eseményeket még mindig gyermekfejjel átélő) Valjavec a különböző nemzetiségek általa korábban tapasztalt — relatív — békés szimbiózisa helyett most egyszeriben megismerhette a határmegvonások által végzetes módon felkorbácsolt szélsőséges nacionalizmus(ok) hullámait. Új otthonából adódóan ő maga elsősorban a magyar sovinizmus jelenségeit volt kénytelen átélni, amely a győztes kisantant államok hasonló jelenségeihez képest más minőségben, a legyőzött és tehetetlen áldozat elkeseredettségét is felvonultatva, a csonka országterületen maradt egyetlen számottevő kisebbségen, a németségen vezette le minden felgyülemlett indulatát. A magyar politika motivációival ugyan tisztában levő, ám magát németségében sértve érző Valjavec hamar utat talált a magyarországi németek politikai mozgalmához. Mérsékelt és toleráns szellemiségű iskolája (a budapesti Reichsdeutsche Oberschule

1

) falain kívül az ifjú szerepet vállalt a vidéki németség 5 Vö. Wege und Wandlungen deutscher Südostforschung. Südostdeutsche Forschungen, 1. (1936) 1-14., Werdegang der deutschen Südosteuropaforschung und ihr gegenwartiger Stand. Südost-Forschungen, 6. (1941) 1-37.; Südosteuropa und der Balkan. Forschungsziele und Forschungsmöglichkeiten. SüdostForschungen, 7. (1942) 1-8. (Utóbbi két tanulmányban a Südosteuropa fogalom kitágítását igényelte, beleértve ezentúl a Balkánt is.); Zur Kritik und Methodik der Südosteuropa-Forschung. Südost-Forschungen, 7. (1942) 218-223.; Die geschichtliche Entwicklung der deutschen Südosteuropaforschung. Jahrbuch der Weltpolitik. H. n., 1943. 1055-1092.; Die Eigenart Südosteuropas in Geschichte und Kultur. SüdosteuropaJahrbuch, 1. (1957) 53-62. (Utóbbi munka a hidegháború korabeli német tudományos élet sablonos KeletEurópa képének megváltoztatására és a Délkelet-Európa-kutatás önálló tudományterületként való elismertetésére irányuló törekvésnek is értékes bizonyítéka.) 6 Életpályájához 1. FISCHER, KARL AUGUST: Fritz Valjavec (1909-1960) Südost-Forschungen, 19. (1960) 115.; STEINACKER, HAROLD: Der Kulturhistoriker Fritz Valjavec (1909-1960). Ein Lebensbild. Südostdeutsches Archív, 3. (1960) 3-13., DIPLICH, HANS: Fritz Valjavec t- Südostdeutsche Vierteljahresblatter, 9. (1960) 57-60. 7 Az 1908-ban alapított iskola a '10-es évek elejétől jelentette meg évkönyveit, amelyek legteljesebb gyűjteményét (kisebb megszakításokkal az 1913-1914. évi és az 1936-1937. évi tanévek közötti időszak anyagát) az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum őrzi E 112 jelzet alatt. A Valjavec végzős évfolyamával, az oktatói gárda összetételével, az iskolai tananyaggal és tantárgyakként! órabontással, a tanulói listákkal és statisztikák-