Levéltári Közlemények, 75. (2004)

Levéltári Közlemények, 75. (2004) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Orosz László: A két világháború közötti német „délkelet-kutatás” és a magyar tudomány kapcsolatához. Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése,1. rész / 105–137. o.

Orosz László: Fritz Valjavec és Mályusz Elemér levelezése 107 kiterjedtebb apparátust mozgató német Ostforschung (valamint az ettől lassan elkülönülő, mintegy önálló kutatási ágként körvonalazódó Südostforschung) kialakulásának.

3 A szerteágazó felépítésében gondosan organizált, ezért rendkívül hatékony német délkelet-kutatás egyik fellegvára a müncheni Südost-Institut lett.

4 Az eredetileg Institut zur Erforschung des deutschen Volkstums im Süden und Südostenként 1930-ban alakult intézmény központi szervek, nevezetesen a birodalmi Belügyminisztérium kezdeményezésére jött létre, és alapítványi formában működött a szponzorálását végző állami igazgatási szervek, az intézet vezetője és a meghívott neves tudósokkal kiegészített Alapítványi Tanács (Stiftungsrat) felügyelete alatt. Az intézet profilját kezdetben — az eredeti koncepciónak megfelelően — a Südostraum németségére orientálódó tevékenység jellemezte, amely aztán idővel, a térség aktuál- és tudománypolitikai jelentőségének felértékelődésével, valamint az intézmény arculatán kitörölhetetlen nyomot hagyó új munkatársak (pl. Fritz Valjavec) bekapcsolódásával számos tekintetben módosult, és földrajzi értelemben is bővült. A Südostdeutschtum mellett hamarosan bevonták vizsgálódási körükbe azokat a népeket is, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchia romjaiból önálló államalakulatokat szerveztek, majd pedig azokat is, amelyek ugyan soha nem tartoztak a Habsburgok jogara alá, megismerésüket azonban indokolta a Balkánnak a német Südost fogalomban elfoglalt szerepe. A későbbiek során mégsem ebből, hanem a térség északi határainak megfoghatatlanságából adódtak inkonzekvenciák. Az Ostforschung és a Südostforschung közötti elméleti határvonal meghúzásának alapja — némi leegyszerűsítéssel — az egykori Német Birodalomhoz tartozó, illetve a Habsburg Monarchia konglomerátumát alkotó területek sorsának vizsgálata. Részint ez magyaA határmegvonások által szétszabdalt német népiség ápolására, valamint tudományos kutatására szerveződött intézményrendszer működését vizsgáló kiterjedt szakirodalomból 1. RlTTER, ERNST: Das Deutsche Auslandlnstitut in Stuttgart 1917-1945. Ein Beispiel deutscher Volkstumsarbeit zwischen den Weltkriegen. Wiesbaden, 1976. (Frankfurter Historische Abhandlungen; Bd. 14.); BURKERT, MARTIN: Die Ostwissenschaften im Dritten Reich. Teil I.: 1933-1939. Wiesbaden, 2000. (Forschungen zur Osteuropftischen Geschichte. Hrsg. vom Osteuropa-Institut an der Freien Universitat Berlin von Holm Sundhausen; Bd. 55.); NlPPERDEY, THOMAS-SCHMUGGE, LUDWIG: 50 Jahre Forschungsfórderung in Deutschland. Ein Abriss der Geschichte der Deutschen Forschungsgemeinscha.fi 1920-1970. Berlin, 1970.; FAHLBUSCH, MlCHAEL: „WO der deutsche ... ist, ist Deutschland!'": Die Stiftung fiir deutsche Volks- und Kulturbodenforschung in Leipzig 1920-1933. Bochum, 1994.; Uö: Wissenschaft im Dienst der nationalsozialistischen Politik? Die „Volksdeutschen Forschungsgemeinschaften" von 1931-1945. Baden-Baden, 1999.; Völkische Wissenschaft. Gestalten und Tendenzen der deutschen und österreichischen Volkskunde in der ersten Halfte des 20. Jahrhunderts. Hrsg. v. JACOBEIT, WOLFGANG-LDíFELD, HANNJOST-BOCKHORN, OLAF. Wien-KölnWeimar, 1994., OBERKROME, WILLI: Volksgeschichte. Methodische Innovation und völkische Ideologisierung in der deutschen Geschichtswissenschaft 1918-1945. Göttingen, 1993. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft; Bd. 101.); HAAR, INGÓ: Historiker im Nationalsozialismus. Deutsche Geschichtswissenschaft und der „Volkstumskampf im Osten. Göttingen, 2000. (Kritische Studien zur Geschichtswissenschaft; Bd. 143.); Deutsche Historiker im Nationalsozialismus. Hrsg.: SCHULZE, WlNFRIEDOEXLE, OTTO-GERHARD. Frankfurt/Main, 1999. 4 Az intézet történetéhez vö. NEHRING, KARL: Geschichte des Slidost-Instituts. Südost-Institut München 19301990. Mathias Bernath zum siebzigsten Geburtstag. Red.: Uő. München, 1990. (Südosteuropa-Bibliographie. Erganzungsband, 2.) 21-31., KRALLERT, GERTRÚD: Das Südost-Institut München, Stand 1971. Symposion des Wissenschaftlichen Beirates der Südosteuropa-Gesellschaft am 25.Í26. Juni 1971 in München. Ergebnisse und Pláne der Südosteuropa-Forschung in der Bundesrepublik Deutschland und Österreic.h. Red.: GROTHAUSEN, KLAUS-DETLEV., München, 1972. (Südosteuropa-Studien; Bd. 19.) 107-111., VALJAVEC, FRITZ: Fünfundzwanzig Jahre SUdostinstitut 1930-1955. Festschrift aus Anlass des 25-jahrigen Bestehens des Südost-lnstitutes München 1930-1955. München, 1956. 1-4. (Ua. Südost-Forschungen, 15. [1956] 1-4.)