Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
91 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai 14. táblázat. A Szepesi Kamara éves átlagos kiadásai az 1580-as évek elején magyar FtA Szepesi Kamara kiadásai 1580-82 közötti éves átlag 1. Rendes kiadások 1. 1. Az uralkodó szükségleteire 32 654,49 1. 2. Katonai kiadások Kassai német katonaság zsoldja 23 918.44 A szatmári katonaság zsoldja az uradalom bevételein felül 13 045,08 A kallói német katonaság zsoldja 9016,12 A tokaji német katonaság zsoldja az uradalom bevételein felül 13 957,44 A szendröi német katonaság zsoldja az uradalom bevételein felül 17 227,41 A krasznahorkai német katonaság zsoldja 1060,74 1. 2. Katonai kiadások összesen 78 225,23 I. Összesen 110 879,72 II. Adósságok II. 1. Deputált adósságok 18 979,72 II. 2. Dcputálatlan adósságok 10056 II. Összesen 29 035,72 III. A Szepesi Kamara hivatalnokainak fizetéshátraléka 4568 I— III. összesen 144 483,44 A kimutatásban — hasonlóan a bevételekhez — rangsorolták az egyes főbb tételeket. A rendes kiadások közé az uralkodó szükségleteit és a katonai költségeket sorolták. Az uralkodó szükségleteit részletező melléklet — csakúgy, mint a többi — sajnos nem maradt fenn. A katonai kiadásokról azonban — amelyek a rendes kiadások 70%-át tették ki — képet kaphatunk, a legfontosabb végvárakban szolgáló német katonaság zsoldjának jelentős részét a kamarából kívánták finanszírozni (Kassa, Szatmár, Kalló, Tokaj, Szendrő, Krasznahorka). Ugyanakkor három vár esetében (Tokaj, Szendrő és Szatmár) támaszkodni kívántak az uradalmi bevételekre is és csupán az azokból nem fedezhető összegeket kellett volna a kamarának magára vállalnia. A két tétel (katonai és uralkodói költségek) már több mint 110 000 forintot tett ki. Amennyiben valamennyi bevétel rendelkezésre állt volna, akkor 29 000 Ft (29 034 Ft 70 den.), ha csak a biztosan befolyó jövedelmeket vesszük tekintetbe, akkor viszont közel 48 000 Ft hiánnyal számolhatunk (47 972 Ft 20 den)! Ezek a számítások azonban csak az ún. rendes kiadásokra vonatkoznak. Amennyiben az időközben felhalmozódott adósságokat, illetve a Szepesi Kamara hivatalnokainak több éves fizetéshátralékát is törleszteni kívánták volna, a hiány még tetemesebbre rúghatott volna (maximum bevételek esetében is 62 638 Ft. 50 den. hiánnyal). Jellemző, hogy a tartozásoknak csak mintegy 2/3 részét tudták valamilyen biztosan befolyó jövedelemre % L91..,z.
