Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

92 Közlemények deputálni (azaz a hitelezőnek lekötni), a fennmaradó 10 000 Ft tartozásra a kamara semmilyen biztosítékot nem tudott nyújtani. Már ez a költségvetés is jól szemlélteti a Szepesi Kamara korabeli pénzügyi egyensúlyát: amíg a Magyar Kamara költségvetése többé-kevésbé sikerrel egyensúlyozott a bevételi és kiadási oldal között, és kiadásai soha nem haladták meg tényleges bevételeit, addig a Szepesi Kamara évről-évre egyre tetemesebb hiánnyal küszködött. 15. táblázat. A Szepesi Kamara kiadásai 1592-ben Kiadások Magyar Ft % Katonai kiadások 44 511,27 49,1 Kamarai költségek 6752,87 7,5 Udvari költségek 32 694,99 36,1 Hitelek törlesztésére 5200,2 5,7 Províziók, kegydíjak 1463,28 1.6 Összesen 90 622,61 100 Összbevétel 105 016,31 Mérleg + 14 393,7 A Szepesi Kamara egyetlen rendelkezésre álló 16. századi számadásának adatai, az 1592. évi kiadási tételek a fenti kimutatásokhoz képest jóval kiegyensúlyozottabb pénzkezelésre utalnak. A kiadások nem haladták meg a bevételekét, sőt mintegy 15 000 Ft aktívummal számolhatunk. A kiadásoknak gyakorlatilag a felét tették ki a katonai költségek, közöttük Kassa, Szendrö, Tokaj, Szatmár, Krasznahorka, Kalló végvárak katonasága zsoldösszegeinek egy része, amely a katonai kiadások 55%-át képezte. A fennmaradó katonai kiadások közül kiemelkedik a több vár szempontjából létfontosságú egri püspöki és káptalani tizedek és negyedek bérletére kifizetett összeg, amely a katonai kiadások 10%-át tette ki. Az udvartartás céljaira átutalt összegek nagy részét (97%) a minden bizonnyal az udvari Fizetőmesternek (Hofzahlamt) átutalt összegek tették ki, emellett bort és lovakat vásárolt a kamara az udvar számára. Az udvar céljaira kifizetett összeg nagysága különösen meglepő, hiszen a költségvetésekből tudjuk, hogy mekkora hiánnyal küszködött a Szepesi Kamara. A Kamara igazgatási költségei nem képeztek jelentős hányadot. A királyi Magyarország valamennyi bevétele és kiadása Amennyiben az ország összjövedelmét szeretnénk megállapítani, kézenfekvőnek tűnik a Magyar és a Szepesi Kamara fentebb ismertetett bevételeinek összegzése: a két kamara együttes bevétele 1572-ben meghaladta a 200 000 Ft-ot, 1592-ben pedig több mint 210 000 Ft-ra rúgott. Hátravan azonban azon magyarországi jövedelmek nagyságának megállapítása, amelyek az Alsó-Ausztriai Kamarába folytak be. 97 . „. . L. 95. jz.