Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

90 Közlemények 13. táblázat. A Szepesi Kamara bevétele 1592-ben Bevételek Magyar Ft % Elözö évi hátralékok 6689,45 6,37 Harmincad 41 785,11 39,79 Városok taxája és cenzusa 3456,5 3,29 Tizedbevételek 1106,6 1,05 Kölcsön 7805,3 7,43 Uradalmak haszna 2683,82 2,56 Kereskedelmi tevékenység 1609,45 1,53 Uradalmak eladományozása 36 330.66 34,60 Az Udvari Kamarától 141.85 0,14 Egyéb 3407,57 3,24 Összesen 105016,31 100 Az adatokból kiderül, hogy az 1588-ban felmért jövedelmek szerint elvileg behajtható 105 000 Ft-nyi összeget valóban be tudták hajtani. Végigtekintve azonban a bevételek szerkezetén, a fenti adatsorokhoz képest jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A harmincadok jelentősége egyértelmű, a befolyt összeg meghaladta a korábbi évekét. A hadiadóra ebben az évben nem lehetett számítani, hiszen 1589-1592. között nem volt hadiadó. A második helyen azonban egy meglepő tétel szerepelt: a várbirtokok donatio mixta útján történő eladományozásából befolyt jövedelmek. Tudjuk, hogy I. Rudolf uralkodása alatt tovább folytatódott a már I. Miksa által megkezdett várbirtok-eladományozási hullám. A kincstárnak e birtokok eladásából jelentős haszna származott, ám ez az országrész gazdasága szempontjából egyértelműen káros következményekkel járt, hiszen a csak egyszer befolyó jövedelem nem pótolhatta az uradalmakból származó, elsősorban élelmiszerekben keletkező hasznot. A végvárak uradalmaiból kevesebb élelmiszert tudtak biztosítani, így a katonai szükségleteket vásárlás útján kellett finanszírozni. A negyedik legjelentősebb tétel pedig szintén a hiányokat növelő kölcsönökből származott. E két tétel együttesen 42%-ot tett ki! Szemben az 1588. évi kimutatással, 1592-ben nem játszott jelentős szerepet az uradalmakból befolyt haszon. Ennek az volt az oka, hogy a kamarai számadásban — a fentebb vázolt számviteli eljárás miatt — nem a birtokokból befolyt tényleges jövedelmet tüntették fel. Összegében az 1592. évi adatokat mindaddig rendhagyónak kell tekintenünk, amíg nem kerülnek elő újabb, egész gazdasági évet magában foglaló számadások. A Szepesi Kamara kiadásairól még kevesebb adattal rendelkezünk, mint a bevételekre vonatkozóan. Az 1583-ban készült kimutatás az alábbi kiadási tételekkel számolt. ACSÁDY I.: A pozsonyi és szepesi kamarák, i. m. 130-131. Sajnos az Acsády által megadott jelzeten ma már nem lelhető fel a számadáskönyv.