Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai 89 12. táblázat. A Szepesi Kamara átlagos évi bevétele az 1580-as évek második felében Bevételek Magyar Ft % Hadiadó 23 161,23 21.9 Lucrum camerae 5833,04 5,5 Városok taxája 8000 7,6 Városok cenzusa 1898.88 1,8 Harmincad 28 363,33 26,8 Tizedbevételek 16 190,51 15,3 Várbirtokok 21 855.45 20,7 Só 500 0,5 Összesen 105 802,44 100 Amennyiben valamennyi jövedelem behajtható lett volna, akkor az 1570-es évek elejéhez képest több mint 30%-al magasabb jövedelmekre lehetett volna szert tenni. A bizottság azonban több jövedelmet maga is a bizonytalan bevételek közé sorolt, így pl. az elvileg létező, ám behajthatatlan lucrum camerae-t is. A legnagyobb bevételre ekkor már a harmincadokból számítottak, ezt követte a hadiadó. A harmadik helyre — több mint 20%-os részesedéssel — egy eddig figyelembe nem vett bevétel került, mégpedig a kamara által kezelt várbirtokok jövedelmei. Ezek a birtokok fontos végvárak körül terültek el (Tokaj, Szendrő, Szatmár) és jövedelmeik döntő részét a falaik között állomásozó zsoldos katonaság fenntartására fordították. Az ezen uradalmakból származó bevételek összegei nem kerültek be a kamarai zárszámadásokba, csak abban az esetben, ha a katonai és igazgatási kiadásokon felül maradt még valamennyi haszon is. Azonban ez meglehetősen ritka volt, mivel a végvárak uradalmai önmagukban nemigen voltak képesek a katonaság eltartására. Ugyanakkor az innen származó bevételek valóban részét képezték az országrész királyi jövedelmeinek és ezt a bizottság figyelembe is vette. (Ha ezt a tételt, valamint a gyakorlatilag behajthatatlan lucrum camerae-t nem számítjuk, akkor megkapjuk a fél évtizeddel korábban megjelölt kb. 80 000 Ft-nyi összeget.) Az eddig közölt kimutatások főként költségvetés-tervezeteken, illetve korábbi zárszámadások kivonatain alapultak. Az egyetlen ismert olyan számadáskönyv, amely egy teljes év bevételeit és kiadásait tartalmazza, 1592-ből maradt fenn. A számadáskönyv adatait Acsády Ignác ismertette. Adatok: Az 1588-as Révay Ferenc vezette királyi biztosokból álló bizottság jelentése alapján közli ACSÁDY I.: A pozsonyi és szepesi kamarák, i. in. 127-129. A bizottság latin nyelvű jelentésének kiadását 1. Révay Ferencz jelentése a magyarországi végvárak állapotáról 1588-ban. Történelmi Tár, 1894. 29-50, Acsády adatai némileg eltérnek az itt publikáltaktól.