Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
84 Közlemények 1555-1562 között a kormányzati költségek (az országbárók, tanácsosok, a Magyar Kamara hivatalnokainak stb. fizetése) tették ki a kiadások több mint 40%-át, ezt követték a katonai költségek, amelyek a kamara kiadásainak közel negyedét adták, míg a harmadik nagyobb tételt a tartozások törlesztése képezte. A kiadások kapcsán már most jelezni kell, hogy volt olyan tétel, amelyet az adatokat publikáló Ember Győző ún. gazdasági kiadásnak tekintett, mégpedig az egyházi tizedek bérletét. Véleményem szerint azonban minden olyan tételt, amely közvetlenül a török elleni védelmet szolgálta, hadi kiadásnak kell tekinteni. A tizedeket a Magyar Kamara kivétel nélkül a végvárak fenntartására bérelte, és az egyes végvárak bevételeinek döntő részét éppen a tizedből befolyt naturális jövedelmek tették ki. Mivel a végvárak katonaságának ellátását döntő mértékben a várakhoz tartozó uradalmakra alapozták, így a tizedekből az uradalmakba befolyt jelentős bevételeket szinte teljes egészükben katonai célra fordították. 81 A tizedbevételeket a bérleti rendszer állandósulása és végvárakhoz történő rendelése miatt a korszakban olyan állami jövedelemnek tekintették, amelyeket egyértelműen katonai célokra használtak fel. 82 Hasonló logika alapján sorolható a honvédelmi költségek közé az egri püspöknek az egri uradalom átengedése fejében járó évi penzió is, hiszen a viszonylag csekély öszszeg fejében az uralkodó a királyi Magyarország egyik legnagyobb bevételével rendelkező uradalmának kezelési jogait kapta meg. Az egri püspöki uradalmi jövedelmekből, valamint a püspököt illető tizedekből finanszírozták az egyik legnagyobb végvár, Eger katonaságának ellátását és zsoldköltségeit. Az egri püspöki tizedek ugyanakkor jelentős mértékben járultak hozzá más felső-magyarországi végvárak (Kassa, Tokaj, Szatmár) fenntartásához is. A továbbiakban az egyházi tizedbérletek összegét és az egri püspök járadékát a katonai kiadások alatt tüntetem fel. I. Ferdinánd időszakával szemben I. Miksa és I. Rudolf időszakából jóval kevesebb olyan számadás maradt fenn, amely a kiadások tekintetében is vizsgálható. Az alábbiakban csupán két év adatait ismertethetjük: 1571-ét és 1583-ét. 8. táblázat. A Magyar Kamara kiadásai 1571-ben és 1583-ban (magyar Ft-ban) A Magyar Kamara kiadásai 1571-ben % 1583-ban % Az Udvari Pénztárba (Hofzahlamt) 25 235,26 22,3 7813,526 7,4 Országbárók, főpapok, tanácsosok és kir. titkárok 9863,29 8,7 8779,31 8,3 A Magyar Kamara költségei 16 526,86 14,6 10 756,99 10,2 Hadi kiadások 24 129,51 21,3 51 556,89 49,0 Kegydíjak, nyugdíjak, jutalmak 3579,82 3,2 4846,488 4,6 Tartozások törlesztése és kamatok 16 113,64 14,2 20 409,42 19.4 Erre részletesen 1. KENYERES I.: A végvárak uradalmai, i. m. 1393-1403. így pl. a Magyar Kamara 1566. évi számadásaiban a lizedbérletekért kifizetett összegei így határozták meg: „Ausgab Zu bezallung Bestanndt oder erkhauffter Zehendt zu nolturfft der Greniz Heuser unnd Ortflcckhen gegen den Erbfeindt den Tiirkhen gelegen". ÖStA UK A VUG 32 B fol. 652-655. A tizedbérletre, mint kamarai, azaz állami jövedelemre 1.: EMBER GY.: AZ újkori magyar közigazgatás, i. in. 269. :3 1571. évi adatok: MOL E 106 3. köt. és E 554 Fol. Lat. 936. 1583. évi adatok: MOL E 554 Fol. Lat. 921. VI. Az 1583. évi zárszámadás egyik, a Jerney Gyűjteményben található példányának forráskiadását — sok olvasati hibával — l. A magyar kamara számadásai 1583., 1884., 1600. Történelmi Tár, 1900.61-101.