Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
85 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai Frigyes János szász lierceg és Dobó István fogva tartásának költségei 13 149,92 11,6 0 0 A Selmecbányái kamarának 3000 2,7 0 0 í;gyéb 1578,75 1,4 1061,776 1,0 Összesen 113 177,05 100 105 224,4 100 Bevételek 119 938,4 114 495,2 Mérleg + 6761,3 + 9270,8 1571-ben a Magyar Kamara által adminisztrált jövedelmek legnagyobb tételét az Udvari Pénztárba (Hofzahlamt) befizetett összeg képezte, szemben a korábbi időszakkal, amikor az udvar költségeire kifizetett összegek elhanyagolhatóak voltak. A számadáskönyvben nem található semmilyen utalás arra, hogy ezt az összeget mire használták fel. A második legnagyobb tételt a hadi kiadások képezték, amelyek legnagyobb részét a hadi fizetömester által a végvári katonaság zsoldjának kifizetésére átadott összeg tette ki (a kb. 24 000 Ft-ból 15 000 Ft-ot). Emellett viszonylag csekély összegeket fordítottak néhány vár (Győr, Pozsony) építésére. Körülbelül ugyanakkora hányadot tettek ki a kamarai költségek (hivatalnokok fizetése, posták), mint a tartozások törlesztésére kifizetett összegek (14%). Az 1571. évi kiadások legmeglepőbb tétele Frigyes János szász herceg és Dobó István magyar főúr fogva tartásának költsége volt, 84 amely az összkiadások több, mint 11%-át tette ki. Különösen érdekes az Alsó-Ausztriai Kamara igazgatása alatt álló Selmecbányái kamarának folyósított összeg is, hiszen a királyi Magyarország egyik legjelentősebb ezüstbányászati központjának számottevő bevételekkel kellett volna rendelkeznie. Az alábbiakban közlendő kimutatások azonban igazolják, hogy a Selmecbányái kamara — a tetemes bevételek ellenére — az óriási költségek miatt igen gyakran hiánnyal zárt, és ekkor ezt a hiányt nem az Alsó-Ausztriai Kamara térítette meg, hanem a Magyar Kamarának kellett magára vállalnia. Az 1583. évi kiadások elemzésekor a leglényegesebb változást a hadi kiadásoknál tapasztalhatjuk, hiszen azok az 1571. évi 21%-ról majdnem megkétszereződve 49%-ra emelkedtek. A hadi kiadásokból a korábbiakhoz képest már jóval több végvár (Tihany, Érsekújvár, Komárom, Zólyom, Végles, Győr) részesedett zsoldköltség formájában, illetve a Magyar Kamara törlesztette a Szepesi Kamara által felvett hadikölcsönök egy részét (így pl. az ismert marhakereskedő-vállalkozóból lett főúrnak, Thököly Sebestyénnek vagy Hans Rottenburger nürnbergi polgárnak). Ezek a kiadások több mint 19 000 Ftot tettek ki. Szintén a hadi kiadások közé sorolható a katonai élelmezés költségeire Jobst Croy bécsi kereskedőnek kifizetett több mint 20 000 Ft (20 507 Ft 38 den.) is. A katonai kiadások nominális értéküket tekintve is megduplázódtak 1583-ra az 1571. évihez képest: 24 000 Ft-ról 51 000 Ft-ra nőttek. Az udvar költségeire kifizetett összeg csökkent, ugyanakkor ebből az évből már van adatunk arra vonatkozóan is, hogy mire használták fel ezt: több mint a felét (4622 Ft) Frigyes János szász herceg (1529-1595) a Wilhelm Grumbach rablólovaggal történt szövetkezése után 1567-ben Golliá-ban került Ágost szász választótejedelem fogságába, majd pedig Bécsben és Bécsújhelyen őrizték, 1568-tól azonban már Pozsonyban tartolták fogva, és a Magyar Kamara fizette fogva tartásának költségeit. Dobó Istvánt (15027-1572) 1569-ben I. Miksa felségsértés vádjával őrizetbe vetette, de 1572ben végül szabadon bocsátották. Dobót Pozsonyban tartották fogságban. Mivel a számadások egy tétel alatt említik a két előkelőség fogva tartásának költségeit, ezért valószínűleg 1571-ben Frigyes Jánost is Pozsonyban öri/.ték, és ezért kellett a fogva tartás tetemes költségeit a Magyar Kamarának fizetnie.
