Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

81 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai 4. táblázat. A Magyar Kamara bevételeinek szerkezete 1583-1591 között magyar FtBevételek/év 1583 % 1584 % 1586 % 1589 % 1591 % Hadiadó 18 148,26 15,9 30 160,435 26,6 923 1,4 17 048,99 10,9 6488,948 5,1 1 larmincad 70 099,15 61,2 75 528,08 66,7 61 434,96 90,8 11 9515,6 76.8 97 296,69 76,2 Gratuitus labor 1097,07 1,0 109,9 0,1 0 0 4152,17 2,7 0 0 Városok cenzusa és taxája 17 393.68 15,2 5949,39 5,3 690 1.0 6797 4,4 0 0 Üresedésben lévő egyházi javak 1675 1,5 300 0,3 1016,75 1,5 44,64 0,0 6673,67 5.2 Uradalmi jövedelmek 0 0 0 0 0 0 135 0,1 0 0 Kölcsönök 6050 5,3 1200 1,1 3600.4 5.3 6758.946 4,3 14100 11,0 Egyéb 32 0,0 0 0 24 0,0 1247,2 0,8 3120,55 2,4 Összesen 11 4495,2 100 113 247.81 100 67 689,11 100 155 699,5 100 127 679,9 100 A fenti táblázat adatai jól szemléltetik a fentebb bemutatott tendenciákat, és magyarázattal szolgálnak a bevételek ingadozására is. 1586-ban, 1589-ben és 1591-ben a rendek nem szavaztak meg hadiadót, ezekben az években tehát csupán a korábban kivetett adók hátralékai folytak be. A hátralékok behajtására jellemző, hogy pl. 1575-ben még 1564. évi, 1584-ben pedig 1574. évi hátralékokat is fizettek. Ugyanakkor az 1583ban megszavazott hadiadóból alig folyt be több, mint 1589-ben az előző évi hátralékokból. Az 1580-as évekre teljes mértékben a harmincadokból befolyt összegek jelentették a kamara legbiztosabb és legjelentősebb bevételeit. Az 1570-es évek évi 5570 000 Ft-os harmincad-bevételei az 1580-as évek végére jelentős mértékben növekedtek, 1589-ben már közel 120 000 Ft-ra emelkedtek, és 1590-ben is alig maradtak el 100 000 Ft-os összegtől. Azokban az években, amelyekben nem szavaztak meg hadiadót, így pl. az 1580-as évek végén, a harmincadokból folyt be az összjövedelem több mint 3/4 része. Különösen figyelemre méltó az a tény, hogy 1589-ben és 1591-ben, amikor nem szavaztak meg a rendek hadiadót, érte el a kamara a legnagyobb bevételeket. Ennek tükrében már érthető, hogy I. Rudolf a tizenötéves háború kitöréséig miért nem erőltette a magyar rendekkel történő, kompromisszumokat igénylő tárgyalásokat a hadiadóról, amikor egyik legjelentősebb kamarája e nélkül is produkálni tudta a korábbi időszakok bevételeit. Ugyanakkor nem csupán a hadiadó kiesése lehet a magyarázata az 1586-ban bekövetkezett óriási bevétel-visszaesésnek, hiszen a harmincadbevételek is visszaestek a két évvel korábbiakhoz képest. Az 1593 utáni időszakot elvileg már másképp kell megítélni, hiszen a kibontakozó tizenötéves háború egyre súlyosabban érintette az ország gazdaságát. Ebből az időszakAdatok a Magyar Kamara számadáskönyvei alapján: 1583: MOL E 554 Fol. Lat. 921. VI. 1584: MOL E 554 Fol. Lat. 938. II. 1586: MOL E 554 Fol. Lat. 938. 111. 1589: MOL E 554 Fol. Lat. 938 IV. 1591: MOL E554 1745 t.sz.