Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

82 Közlemények ból ugyanakkor érdemes áttekinteni az egyetlen értékelhető, 1597-ből fennmaradt számadás adatait. 5. táblázat, A Magyar Kamara 1597. évi bevételei Magyar Kamara bevételei 1597 % Hadiadó 21 273,015 15,1 Harmincad 103 299,6 73,4 Városok cenzusa és taxája 11590 8,2 Uradalmi jövedelmek 529.48 0,4 Kölcsönök 4000 2,8 Összesen 140 692,1 100 Az 1597. évi bevételeknél még nem érzékelhetőek a háborús viszonyok. Ugyan a hadiadóból az 1570-es évekhez képest csupán 2/3-nyi bevétel folyt be, ugyanakkor a harmincadok bevételei meghaladták a 100 000 Ft-ot. Ez azt jelzi, hogy a háborús viszonyok kezdetben a magyar kereskedelem volumenét nem befolyásolták kedvezőtlenül, sőt akár stimulálólag is hathattak. Ugyanakkor a másfél évtizedig elhúzódó háború, amely a vége felé már — a Bocskai-felkelés révén — egyúttal polgárháború is volt, hosszú távon súlyos következményekkeljárt az ország gazdasági viszonyaira, végeredményben pedig a 17. század elejére az ország pénzügyeinek szinte teljes szétzilálásához vezetett.

79 Adatok: MOL E 106 5. köt. Az általános gazdasági visszaesést, a kereskedelmi forgalom hanyatlását és egyúttal az állami pénzügyigazgatás szétzilálódását jól tükrözik a Magyar Kamara 17. század első harmadából fennmaradt számadásai és kimutatásai is. A Magyar Kamara bevétele 1616-ban 56 859 Ft volt, 1622-ben már 109 407 Ft-ra növekedtek a bevételek, de 1638-ban már csak 63 768 Ft. A pénzügyek általános leromlása azonban a 17. század utolsó harmadára válik egyértelművé: pl. 1675-ben az első három negyedév alatt mindössze 81 817 Ft folyt be. A harmincadokból — ekkor már a dunántúli és a szlavóniai harmincadokat is a Magyar Kamara kezelte — összesen 32 388 Ft (39%), míg tizedbevételekből és vámbírságokból (contrabanda) 12 950 Ft folyt be (15,8%). Az egyik legnagyobb bevételt a Szelepcsényi György esztergomi érsektől származó 29 504 Ft kölcsön tette ki (36%). Az adatokból kitűnik, hogy a 16. század végére a legjelentősebbé vált bevételi forrásból, a harmincadból származó bevételek volumene drámaian visszaesett. 1675-ben a kiadások mintegy a harmadával meghaladták a bevételeket (109 860 Ft), azaz a kamara a jelentős kölcsönnel együtt is deficittel zárt. A bevételek visszaesésének drámai volta még inkább nyilvánvalóvá válik, amennyiben figyelembe vesszük, hogy a 17. században — különösen annak első négy évtizedében — rohamos pénzromlás következett be, így az 1630-1640-es években a 16. század végéhez képest a pénz értéke kevesebb mint harmadára esett vissza, az 1670-es évekre pedig a tizedére. MOL E 554 Fol. Lat. 921. No. IX., X., XII., XVI. A pénzromlásra és a harmincad-bevételek rohamos visszaesésre I. ZlMÁNYI V.-PRlCKLER, H.: Konjunktúra és depresszió, i. m. 83-100. A Magyar Kamara bevételeinek visszaesésére 1.: TAKÁTS SÁNDOR: A Magyar Kamara állapota 1627-1628-ban. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 10. (1903) 1-17.