Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
74 Közlemények azonban hozzá, hogy az intézkedéseknek voltak alapos pénzügyigazgatási okai is, hiszen így a magyar-osztrák határ két oldalán működő vámhivatalok egységes pénzügyigazgatás alá kerültek, ami megkönnyítette a visszaélések kiküszöbölését is. 59 A királyi Magyarországnak a Szepességtöl keletre eső vidékein azonban más volt a helyzet. Ez a terület, amelyet Felső-Magyarországnak neveztek, Pozsonytól már olyan messze volt, hogy Habsburg-kézre jutását követően nem sokkal külön kamarai igazgatás alá helyezték. Ennek kezdetei Werner György 60 magyar kamarai tanácsos tevékenységéhez köthetők, aki mint sárosi főkapitány Sáros központtal kezelte a Szepesség és FelsőMagyarország jövedelmeit az 1530-as évek végétől. Werner mellé 1554-ben vejét, az egyetemet végzett, humanista műveltségű Torda Zsigmondot nevezték ki, aki 1555-től gyakorlatilag egymaga intézte az ügyeket mint a felső-magyarországi királyi jövedelmek igazgatója (proventuum regiorum partiam Regni superiorum adminsitrator). Torda Zsigmond székhelye Eperjesen volt. 1557-töl már segítőtársat is rendeltek mellé Pesty Ferenc személyében, aki szintén az adminsitrator-'x címet kapta meg. Mellettük a Magyar Kamara által fizetett pénztáros és írnok teljesített szolgálatot. Ettől kezdve a jövedelemkezelőség felső-magyarországi királyi jövedelmek igazgatósága megnevezéssel hivatallá kezdett szerveződni. A jövedelem-kezelöség formailag a Magyar Kamara helyi szervének számított, azonban szinte kezdettől fogva önállóan működött, a FelsőMagyarországról származó bevételeket maga szedte be és a helyi, elsősorban katonai költségeket is maga fizette ki. 61 Ezt bizonyítja, hogy a Magyar Kamara számadásaiban az 1550-es évek közepétől már nem szerepelnek a felső-magyarországi bevételek. 62 Az 1560-as évek közepére nyilvánvalóvá vált, hogy az igazgatóság önmagában, csekély súlya miatt képtelen volt feladatának, elsősorban a katonai szükségletek előteremtésének megfelelni. Ez különösen az 1565-66. évi, a tiszántúli várak birtoklásáért Erdéllyel vívott harcok alatt vált szembetűnővé. A harcok eredményeként ekkor Habsburg-kézre került uradalmak igazgatását és a végvárak ellátását ezért — elsősorban Lazarus von Schwendi felső-magyarországi főkapitány szorgalmazására — új alapokra kívánták helyezni. I. Miksa 1567. április l-jén kiadott utasításával 6 "' létrehozta a Szepesi Kamarát. A kamara székhelye Kassa lett, ezért a későbbiek során igen gyakran nevezték Kassai Kamarának is. A Szepesi Kamara elnöke szintén egy főpap, Bornemissza Gergely csanádi püspök lett, mellé pedig két tanácsost rendeltek, Torda Zsigmond korábbi igazgató és magyar kamarai tanácsos, valamint Paczoth János tokaji udvarbíró személyében. A kamara működése kezdetben nehézkesnek bizonyult, nem érte el a kívánt hatékonyságot, ezért az uralkodó 1571-ben új utasítást adott ki a Szepesi Kamara számára. 64 Ebben már Uo. 129. 60 Werner György életrajzát sok hibával I. ELFRIEDE, RENSING: Georg Wemher, Prasident der Zipser Kammer, A GrófKlebelsberg Kuno Magyar Történetkutató Intézet Evkönyve, 3. (1933) 31-58. 61 Szűcs JENŐ: A Szepesi Kamarai Levéltár 1567-1813. Bp., 1990. (A Magyar Országos Levéltár Kiadványai I. Levéltári Leltárak, 7.) 8-17. ~ EMBER GY.: A magyar királyi kamara, i. m. 509-515. Az utasítás mind ez ideig kiadatlan, tartalmát részletesen ismerteti: EMBER GY.: AZ újkori magyar közigazgatás, i. m. 150-153. Az utasítás eredeti példányát I.: Magyar Országos Levéltár (= MOL) E 136 Diversae instructione (= E 136) Irregestrata 2. t. Ibi. 63-104. és fol. 105-122. A szintén kiadatlan utasítást ismerteti: ACSÁDY IGNÁC: A pozsonyi és szepesi kamarák (1565-1604). Bp., 1894. 112-116. és EMBER GY.: AZ újkori magyar közigazgatás, i. m. 159-164. Az 1571. augusztus 8-i utasítás eredeti példányát I. MOL E 136 Irr. 2. t. fol. 105-122.
