Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai 69 nek, signatura boum-nak.) Az eredetileg önkéntes ajándék a 16. század elején már adóként szerepelt, ugyanakkor nincs nyoma annak, hogy pénzben is beszedték volna.

40 A királyi bevételek között szerepelt a középkorban a zsidók cenzusa is. A zsidókat — a Német-Római Birodalom gyakorlatát követve —már az Árpád-házi uralkodók a kamara szolgáivá (servi camerae) nyilvánították. így az uralkodó magán vagyonához tartoztak és a királyi védelem fejében adót fizettek. A zsidókra — a szabad királyi városokhoz hasonlóan — időnként nemcsak cenzust, hanem rendkívüli adót (taxa) is kivetettek.

41 A Mohácsot követő pogromok miatt jelentősen lecsökkent a még Habsburg-kézen lévő terület zsidó lakossága, ezért a Habsburgoknak minimális bevételei voltak a zsidóktól, csupán néhányszor kísérleteztek megadóztatásukkal — eredménytelenül.

42 Rendkívüli adók A 16. század folyamán mindvégig jelentős szerepet játszó rendkívüli adót, a hadiadó)! továbbra is a rendek szavazták meg az országgyűlésen. A rendkívüli adót Hunyadi Mátyás óta a magyar uralkodók —ígéreteik ellenére — rendszeresen megszavaztatták, öszszege portánként általában egy aranyforintot tett ki, de már Mátyás is élt azzal a gyakorlattal, hogy évente több alkalomra megszavaztatta és beszedettette a rendkívüli (hadi) adót.

43 M ivei a rendkívüli (hadi) adó megszavazása gyakorlatilag rendszeressé vált, ezért az egyetlen állami egyenes adót, a lucrum camerae-X a hadiadóval együtt hajtották be, illetve „betudták" annak összegébe. így ez utóbbi a 16. század közepére gyakorlatilag beleolvadt a hadiadóba. I. Ferdinánd uralkodása alatt (1526-1564) 22 alkalommal szavazták meg a rendek a hadiadót, és az 1540-es évek közepétől már rendszerint kétszeres síibsidiumot, azaz portánként két forintot ajánlottak meg. I. Miksa uralkodása alatt csak két évben, 1568-69-ben nem szavazták meg a hadiadót. I. Rudolf uralkodása idején, a tizenötéves háború kezdetéig, 1593-ig azonban már csupán hét évre vetették ki a subsidiumot. Mindkét uralkodó alatt továbbra is többnyire portánként két forintot ajánlottak fel a rendek. A rendek általában ragaszkodtak azon jogukhoz, hogy egyszerre DEMÉNY LAJOS: Székely felkelések a XVI. század második felében. Bukarest, 1976. 25-27. Annak ellenére, hogy az ököradó természetbeni adó maradt, jelentős, pénzben is kifejezhető értéket képviselhetett. 1552-ben ]. Ferdinánd erdélyi biztosai úgy értesültek, hogy korábban (tehát Mohács előtt) akár 36-40 000 szarvasmarhát is behajtott a kincstár. A biztosoknak az akkori meglehetősen zavaros és kaotikus helyzetben is sikerült 12 OOOökröt összeszedetniük. JAKÓ ZSIGMOND: A székely társadalom útja a X1V-XVI. században. UÖ: Társadalom, egyház, művelődés. Tanulmányok Erdély történelméhez. Bp., 1997. 44.; OliORNI T.: Erdély pénzügyei, i. m. 104-107. Az 1. Ferdinánd uralma alatti erdélyi pénzügyigazgatásra, jövedelmekre I. a 19. jegyzetben felsorolt müveket. 1IÓMAN B.: A magyar királyság pénzügyei, i. m. 171.; BALOGH SZIDÓNIA: A magyarországi zsidók kamaraszolgasága és igazságszolgáltatása a középkorban. Bp., 1907. 25-37.; KUBINYI A.: A Mátyás-kon államszervezet, i. m. 108. ACSÁDY 1.: Magyarország pénzügyei, i. ni. 171. I. Ferdinánd több esetben hozzájárult a zsidók egy-egy városból történő kiűzéséhez, amennyiben a város átvállalta a zsidók adójának megfizetését. F.zeket a csekély összegű adókat néhány város az 1550-es évekig ki is fizette (pl Nagyszombat, Pozsony, Sopron). BALOGH Sz.: A magyarországi zsidók kamaraszolgasága, i. m. 54-56. Kubinyi szerint Mátyás uralkodásának 33 éve alatt 43 alkalommal vetették ki a rendkívüli adót, 39-szeregy arany Ft, két alkalommal 80 dénár, egy-egy alkalommal pedig 60 ill. 50 dénár értékben. (A kamara hasznát ugyanakkor csak kilenc alkalommal vetették ki külön.) KUBINYI A.: A Mátyás-kori államszervezet, i. ni. 109-110. Fügedi kétli, hogy a rendkívüli adót szedették volna be többször. FüGEDl F.: Mátyás király jövedelme, i. m. 489-490.