Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.
65 Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai Adófajták és adórendszer A Habsburg-uralkodók a 16. században gyakorlatilag érintetlenül hagyták az elődeiktől örökölt, középkori eredetű adórendszert. Ez vonatkozott az adók típusaira és azok behajtásának módjára is. Rendes jövedelmek Az egyetlen állami egyenes adó a kamara haszna {lucrum camerae) volt, amely a 14. századig a kincstárnak az éves pénzbeváltásból származó jövedelmét jelentette. 2 " Ez a jövedelem eredetileg a forgalomban lévő pénzek kötelező beváltásakor szedett illetékből adódott, azonban a beváltás során gyakorlattá vált, hogy a pénzverő kamarák a régi, jobb minőségű pénzért névlegesen azonos értékű, de rosszabb minőségű (kisebb nemesérctartalmú) pénzt adtak. Károly Róbert (1308-1342) pénzügyi reformjai során megszüntette a kötelező beváltást és azonos értékű pénzeket veretett. Ugyanakkor a kincstár bevételkiesésének pótlására — a korábbi megnevezéssel — 1336-tól új állami egyenes adót vezetett be. 2 '' A kamara hasznát a középkorban kapunként (porta), illetve füstönként (háztartásonként) is szedték, azonban a 16. század folyamán végig a változó értelmű porta maradt az adóalap. A 16. században a lucrum camerae elvben továbbra is fennmaradt, azonban a gyakorlatban „betudták" a hadiadóba, és azon években, amikor nem vetettek ki hadiadót, nem is szedték be. Ennek oka az volt, hogy míg a hadiadó beszedésében a kamarai tisztviselők együttműködtek a megyei apparátussal, addig a lucrum camerae beszedése egyedül a kamarákra hárult. Ezeknek viszont egyáltalán nem érte meg a külön adóapparátus fenntartása a hadiadónál jóval csekélyebb összegű adó beszedésére, így a kamara haszna a 16. század végére — már névlegesen is — gyakorlatilag eltűnt." A bánya- és pénzverőkamarák a király nemesérc és pénzverési monopóliumát kezelték. 23 A középkori magyarországi arany- és ezüstbányászat jelentőségét mutatja, hogy a 14. század második felében, az Anjouk idején a magyarországi aranytermelés tette ki az európai termelés 4/5, az akkor ismert világ termelésének 1/3 részét, az ezüsttermelés mennyisége pedig az európai 25%-ára rúgott. 26 A 15. század végén és a 16. század első felében a bányászat általános visszaesését tapasztalhatjuk Európa-szerte, így Magyarországon is, ennek ellenére az ország még mindig jelentős nemesércbevételekkel rendelkeAfagyar adóztatás a török hódoltságban. Bp., 1981. 59-139. A hódoltsági peremvidék fogalmára no. 2330. " THALLÓCZY LAJOS: A kamara haszna (lucrum camerae) története kapcsolatban a magyar adó és pénzügy fejlődésével. Bp., 1879. Vö:. még: ENGEL PÁL: Kamarahaszna-összeírások 1427-ből. Bp., 1989. {Új történelmi tár, 2,/Fontes minores ad históriám Hungáriáé spectantes, 2.) 3-16.; KUBINYI A.: A Mátyás-kori államszervezet, i. m. 109. Az Anjouk gazdaságpolitikájára és pcnzügyigazgatási reformjaira I. MÓMAN BÁLINT: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp., 1921. AcsÁDY I.: Magyarország pénzügyei, i. m. 75-77.; UÖ: A jobbágyadózás 1564- 1576-ban, i. m. 227-229.; (JŐ: A jobbágy adózás 1577 1597-ben. Bp., 1896. 124-128.; NAGY ISTVÁN: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI-XVII. században. LK, 66. (1995) 1-2. sz. 29-32. HÓMAN B.: A magyar királyság pénzügyei, i. m. 193-237. 26 Uo. 147-150.
