Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A királyi Magyarország bevételei és kiadásai a 16. században / 59–103. o.

KENYERES ISTVÁN A KIRÁLYI MAGYARORSZÁG BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI A 16. SZÁZADBAN* 1. Bevezetés: A magyar királyok pénzügyi helyzete Mohács előtt THE INCOME AND EXPENDITURE OF ROYAL HUNGARY IN THE I6TH CENTURY. The study provides an overall picture of the 16

th century financial matters of the royal Hungary under Habsburg rule. The aulhor quotes somé of the outstanding reforms of the financial administration introduced by Habsburg sovereigns, especially Ferdinánd I and Maximilián I, such as the establishment of the Hungárián Chamber in 1528, the Szepes Chamber in 1567, as vvell as the introduction of boarder customs duties, the state defence revenue, thc repurchase and reorganisation of treasury estates. Referring to chamber aecounts the study analyses the revenues and expenditures of the Hungárián Chamber and the Szepes Chamber followed by an overall account of the royal Hungary's financial balance including thc presentation of a returns statement that indicates the incomes of the Lovver Austrian Chamber, an institution that handled a considerablc part of Hungárián revenues. Thc analysis reveals the fact that among all the provinces of the I labsburg monarchy the greatcst part of revenues came from Hungary providing about the one third of the 1 labsburgs' totál revenues. „Proventus nostri, qui sünt rerum omnium et praecipuae belli nervT — jelentette ki 1552-ben I. Ferdinánd magyar király egyik utasításában,

1 utalva a már akkor is közkeletű „pecunia nervus rerum", illetve „pecunia nervus bellT kifejezésekre." I. Ferdinánd kijelentése ugyanakkor jól tükrözi a magyar királyság pénzügyi helyzetének stabilizálására tett törekvések fö célját: azaz azt, hogy megteremtse országai török elleni védelmének anyagi alapjait. Milyen pénzügyi helyzetben lévő országot is örökölt valójában I. Ferdinánd a mohácsi tragédia után? A kérdés megválaszolásához a Hunyadi Mátyás (1458-1490) és a Jagellók, II. Ulászló (1490-1516) és II. Lajos (1516-1526) uralkodása alatti pénzügyi helyzetből kell kiindulnunk.

3 Jelen tanulmány az EDELMAYER, FRIEDRICH-LANZINNER, MAXIMILIÁN—RAUSCHER, PÉTER által szerkesztett Finanzen and Herrschafi. Materiedé Grundlagen fürstlicher Politik in den habsburgischen Landern und im Heiligen Römischen Reich im 16. Jahrhundert. Wien-München, 2003. (Veröffentlichungen des Instituts für Österreichischc Geschichtsforschung Bánd 38.) tanulmánykötetben megjelent Die Finanzen des Königreichs Ungarn in der zweiten Halfte des 16. Jahrhunderts (84-122.) c. tanulmány kismértékben átdolgozott változata. Kutatásaimat az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) F 029828. sz. támogatásával folytattam, bécsi kutatásaimat a Magyar Ösztöndíj Bizottság bécsi Collegium Hungaricumösztöndíjai tették lehetővé. Külön köszönetet mondok a tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségéért Gecsényi Lajosnak (Magyar Országos Levéltár), Péter Rauscher-nek (Wien), Fazekas István bécsi magyar levéltári delegátusnak és Kis Péternek (Budapest Főváros Levéltára). ACSÁDY IGNÁC: Végváraink és költségeik a XVI. és XVII. században. Hadtörténelmi Közlemények (= HK). 1.(1888) I.sz. 68. A kifejezés eredetére és kora újkori használatára I. STOLLEIS, MICHAEL: Pecunia nervus rerum. Zur Diskussion um Steuerlost und Staatsvcrschuldung im 17. Jahrhundert. UŐ: Pecunia nervus rerum. Zur Staatsfinanzierung derfriihen Neuzeit. Frankfurt am Main, 1983. 63-129. A késöközépkori magyar királyság pénzügyi helyzetére összefoglalóan I. BAK, JÁNOS M.: Monarchie im Wellental: Materialle Grundlagen des ungarischen Königtums im fünfzchnten Jahrhundert. Das spaímittelalterliche Königtum im europdischen Vergleich. Szerk.: SCHNEIDER, RE1NHARD. Sigmaringen, 1987. 350-363.