Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.

27 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban de személyes adatokat tartalmazó iratoknál a kutatással egyidejű másolatkészítési jog gyakorlása biztosítja a tudományos kutatás szabadságának alkotmányos jogát. Emellett a tudományos kutatási célú adatfelhasználás szabályainak betartása is elengedhetetlen. Ha a kutatásra nem tudományos célból kerül sor és a védelmi idő még nem járt le, csak az érintettek vagy hozzátartozóik hozzájárulásával készíthető anonimizálatlan másolat. A különleges adatok esetében a személyes adatok védelméhez való alkotmányos alapjog bizonyult erösebbnek. Az Avtv. ezen adatok gyűjtéséhez, felhasználásához az érintettek írásos hozzájárulását követeli meg. A különleges személyes adatokkal való visszaélés bűntettét a Büntető törvénykönyv visszaélés személyes adattal bűncselekmény minősített esetként büntetni rendeli. „Mindez indokolja, hogy a fokozott védelem a levéltári kutatások terén is érvényesüljön, és hogy a különleges adatokat tartalmazó iratok védelmi időn belüli, tudományos indokkal történő kutatása esetén az iratörző ne adjon ki a kutatónak anonimizálatlan másolatot. Az ilyen iratmásolatok kiadhatóságának feltétele tehát az érintettek kifejezett, írásos hozzájárulása."

57 10. Az adatvédelmi biztos ajánlásának hatása Az Ajánlásban foglaltak közzététele után nem sokkal „robbant a bomba".

58 A Népszava 1997. január 27-i számában „Védett adatok vándorolnak a levéltárakból Izraelbe" címmeljelentett meg cikket, majd hasonló tartalommal más napilapok, folyóiratok is. A közleményben érintett iratörző helyek sorra tiltakoztak. A Fővárosi Levéltár vezetője azonnal helyreigazítást kért, mivel szerinte „holocaustra vonatkozóan levéltárunk a népbírósági anyagokkal rendelkezik és tekintettel arra, hogy ezek keletkezési idején nyilvánosak voltak, a hatályos jogszabályok szerint ma is nyilvánosnak minősülnek." Véleménye szerint „a népbírósági iratok formailag nem tartalmaznak szenzitív adatot, az üldözöttet nem nevezik zsidónak, a tettest pedig nem politikai véleménye, hanem vélt vagy valós bűntette alapján vonták felelősségre" és akkor követett volna el jogsértést, ha „az iratok kiadását, másolását, külföldre továbbítását megtagadta" volna. Kársai László által közölt adatok szerint Budapest Főváros Levéltárában az ajánlás megszületéséig 75 000 felvétel készült el és jutott is ki Izraelbe. Ezen kívül a Fejér Megyei Levéltárból jutott ki 7500 felvétel az elkészült 20 000-ből. Felvételek készültek még Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárában (17 500 felvétel), a Baranya Megyei Levéltárban (19 000 felvétel), az Evangélikus Országos Levéltárban (16 000 felvétel) és a Belügyminisztérium Központi Irattárában, de ezek nem jutottak ki külföldre.

60 A bírósági, így a népbírósági iratok nyilvánossága azonban sosem volt teljes körű, nyilvánosak az ítéletek voltak, nem a per egészének iratanyaga.

61 Ha a peranyagok nem 57 Az adatvédelmi biztos beszámolója, i. in. 1997. 252. 5K Az adatvédelmi biztos 1997. január 21-én közleményt jelentetett meg, amelyben — többek közt — ezt állt: „Az Archívum megbízásából folyó kutatás keretében a kutatók több ezer oldalról kértek mikrofilmmásolatot. A Belügyminisztérium Történeti Irattára, valamint a Fővárosi Levéltár támogatta munkájukat, az Országos Levéltár és több vidéki levéltár azonban az iratmásolatok kiadása és külföldre továbbítása elöl elzárkózott." 59 Varga László levele Majtényi Lászlónak. 1997. január 27. ABI1 ir.tár. 33/A/1995-35. ny. sz. M ABH ir.tár. 33/A/1995-54. ny. sz. M Nézetem alátámasztja Gecsényi Lajos, a MOL főigazgatója izraeli útja előtt Majtényi Lászlóval és Székely Ivánnal történt szóbeli megbeszélésről készített feljegyzés. Majtényi László lejegyzett szavai szerint: „A