Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tuza Csilla: Egy miniszteri biztos jelentése Zemplén megyéről 1850-ben / 269–299. o.

272 Forrásközlések vett ki iratokat.

9 Az egyes problémakörökkel kapcsolatban a megoldásra is próbált javaslatot tenni, és a megye oktatásügyi helyzetére vonatkozóan külön memorandumot is felterjesztett a helytartósághoz. III. Friedrich Swiecenyről

10 kevés életrajzi adatot sikerült fellelni." Kassára helyezése előtt Krakkóban, majd Bécsben dolgozott tanácsosként.

12 1850. május 11-én Bach belügyminiszter visszarendeli Bécsbe,'"' mivel Zemplén megye magyar nemesei részéről sok panasz érkezett ellene szlovák-szimpátiája miatt.

14 Megítélése az utókor szemében emiatt is igen negatív volt.'

3 Vadnay György Zemplén megyei nemes naplójában Swiecenyt tartja felelősnek az 1850. nyarán a megyében tapasztalható tót megmozdulásokért.

10 Mint írja, Swieceny lázította fel a tótokat földet, és minden egyebet ígérve nekik a császár nevében.

1 Swieceny maga is tisztában volt azzal, az osztrák hivatalnokok népszerűtlenek. Ezért visszahívása Bécsbe, valamint az ellene felhozott panaszok a Zemplén megyei nemesek részéről nem érhették váratlanul. Magyarországról történő eltávolításának azonban más oka is volt. 1850. május 11-én Swieceny a helytartósághoz írt levelében felhívta a figyelmet arra, hogy a Pesti Napló részleteket közölt Gömör megyéről adott jelentéséből, és attól fél, ugyanezt megteszi a Szepes és Zemplén vármegyékről írt hangulatjelentéseivel is. Mint ö maga is írja, a jelentések nem a nagy nyilvánosságnak készültek, a lakosságra és az életformájukra nézve negatív jelzőket is tartalmaznak, továbbá: „In gegenwartigem Augenblicke sind die Leidenschaften noch sehr in Bewegung. Indes meine mündlichen Worte, mein Thun und Nichtthun unterliegt der Kritik einer zum Theile urtheilsunfáhigen zum Theile der Regierung und ihren Organen positiv feindlichen Bevölkerung."

18 Valószínűleg a Pesti Naplóban megjelent kivonatos Gömör Zemplén megye küldötteként szerepelt. Hivatali eveinek letöltése után haláláig Zemplén megyében élt, és több munkája is megjelent a megye jelenével és múltjával kapcsolatban.) * MOLD55 1851:2456 10 Nevét Sviceny, Szvecseny, Swieíeny alakban is írták a források: én a2t a névalakot választottam, amit ö maga írt alá az iratokon. " Mivel nem sok időt töltött Magyarországon, az 1860-ban a kancelláriában összeállított személyzeti kimutatásokba sem vették fel, éppígy nem szerepel a helytartóság személyi állomány-kimutatásában és az esküokmányokban sem. A forrásokban azonban egyértelműen Friedrichként fordul elő minden esetben, a kor igen kiváló ismerője, Sashegyi Oszkár tévesen említi öt Heinrich néven, I.: SASHEGYI O.: AZ abszolút izmuskor i levéltár, i. m. 12 Miniszteri biztossá történő kinevezése a kassai kerület élére 1849. december 15-én történt meg évi 4000 forintos fizetéssel (MOL D 55 — Normalien 1849:6606), visszahívásakor pedig korábbi állásába és fizetési kategóriájába került, ami mindenképpen visszalépést jelentett az ambiciózus hivatalnok számára. MOL D 51 1850:1705. 13 MOL D 51 1850:737 14 A panaszokkal a helytartóság is foglalkozott. MOL D 51 1850:866. 15 L.: BOROVSZKY S.: i. m. 632. 16 Vadnay György naplójából részleteket közölt: DONGÓ GYÁRPÁS GÉZA: Adalékok Zemplén vármegye történetéhez. Szerk.: UÖ Sátoraljaújhely, 1900. 316-317. és 1901. 126-127. 17 Vadnay naplóját mindenképpen erős kritikával kell kezelni. Pl. nem téve különbséget miniszteri biztos és megyefőnök között, Swiecenyt Zemplén megye megye főnökének nevezte, továbbá számára minden osztrák hivatalnok egyformán negatív figura volt stb. 114 MOL D 51 1850:764