Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Tuza Csilla: Egy miniszteri biztos jelentése Zemplén megyéről 1850-ben / 269–299. o.

271 Tuza Csilla: Egy miniszteri biztos jelentése A helytartóság egy adott terület viszonyainak vizsgálatakor elsősorban az alábbi tárgykörökre volt kíváncsi: a) A megye közbiztonsága (különválasztva az utakon, és magukban az egyes helységekben, ezen belül is a börtönügy). b) A megyei hivatalnokok munkájának minősítése (megelégedésre müködnek-e, szeretik-e őket az emberek, stb.). c) Középítkezések (ide az utak, csatornák, gátak építését, folyószabályozásokat sorolták). d) A megye pénzforgalma, ezzel kapcsolatban kereskedelmi kapcsolatai, annak iránya, a kereskedelemben részt vevő áruk. e) Természeti csapások (itt főként vízkárra, járványokra gondoltak). f) Oktatásügy, vallásügy helyzete (felekezetek, felekezeti igazgatás, iskoláik, azok felszereltsége, stb.). g) Egészségügyi viszonyok (orvosok, egészségügyi alkalmazottak, bábák, stb. száma, kórházak állapota, felszereltsége). h) Egyéb (ide a bejárás során tapasztalt, a megyére jellemző egyedi sajátosságokat lehetett felvenni). A közlésre kiválasztott forrás egy Zemplén megyéről küldött jelentés.

7 Habár minden hangulatjelentés — még ha rövid szövegű, vagy táblázatos kimutatásban készült is — roppant érdekes és jelentős forrásértékkel bíró dokumentum, ennek a beszámolónak a kiválasztását egyedi volta és a bejárást végző hivatalnok érdekes személye is indokolja. A megye bejárását végző miniszteri biztos, Friedrich Swieceny egy önálló tanulmányként is felfogható korrajzot tár elénk Zemplén megye 1850. évi jelenéről: részletesen foglalkozik a megye természeti viszonyaival, mezőgazdaságával, iparával, kereskedelmével, bor- és szőlőtermelésével, néprajzi leírásával, nemzetiségi, vallási különbségeivel és problémáival, az egészségügy, oktatás, kultúra területén tapasztalt pozitív és negatív dolgokkal, a folyók által okozott károk bemutatásán keresztül a folyószabályozás égető kérdéseivel, a megye ásványkincseivel, állataival. Az egyes kérdéskörök tárgyalásánál kitűnik az is, hogy nem volt rest kérdezősködni a megyei hivatalnokoknál, utánanézni bizonyos problémáknak, sőt, elolvasni a megye történetével kapcsolatban a korban vagy kicsit korábban megjelent nyomtatott irodalmat,

8 és tudjuk, hogy a levéltár anyagából is 1 BERZEV1CZY ALBERT: AZ absolutizmus kora Magyarországon 1849-1865. [I-I1I. Bp„ 1922.] c. munkájában említi Swieceny néprajzi és statisztikai részletekbe menő jelentését, mint a többi hangulatjelentés közül kiemelkedőt. Ekkor irányult figyelmem a forrásra, amelynek levéltári jelzete: MOL D 55 Abszolutizmus-kori levéltár. Der bevollmáchtigte kais. Comissar íür die Zivil-Angelegenheiten in Ungam Kari Freiherr von Geringer (1851-től: K.k. Stalthalterei für Ungarn) Általános iratok (= D 55) 1850:8802. * A megyéről közölt leiró jellegű részekhez (természetföldrajz, ásványkincsek stb.) valószínűleg Szirmay Antal 1798-ban megjelent, majd 1803-ban és 1804-ben kiegészített müvét használhatta forrásul, vagy valamelyik kiadást a három közül: SZIRMAY ANTAL: Notitia historica, politica, oeconomica Montium et locorum viniferorum comitatus Zempliniensis. Cassovia, 1798.; SZIRMAY ANTAL: Notitia topographica politica inclyti Comitatus Zempliniensis, Buda, 1803.; és SZIRMAY ANTAL: Notitia historica inclyti Comitatus Zempliniensis. Buda, 1804. Szirmay írt a tokaji borokról is, Swieceny ezt is felhasználhatta. SZIRMAY ANTAL: A tokaji, vagyis hegyaljai szőlőknek ültetéséről, a boroknak csinálásáról és megtartásúról. Pest, 1810. Ennek a forrásnak az ismeretére utal az is, hogy a helyneveket Swieceny ugyanúgy írta. mint ahogyan azok Szirmay müvében szerepeltek. (Az 1747-1812 között élt Szirmay Antal Sátoraljaújhelyen nevelkedett, és iskolái elvégzése után a megyében vállalt hivatalnoki állást. Az 1790. évi országgyűlésen