Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csetri Elek: Iratok a jakobinusság erdélyi történetéhez / 221–255. o.

Csetri Elek: /rátok a jakobinusság erdélyi történetéhez 225 elégedetlen elemekkel, a székely és román határörökkel, katonatisztekkel, nemesekkel, értelmiségiekkel és szabad emberekkel. Úgy tűnik, hogy I alispán a kurucság késői képviselője, a megyei ellenállás patinás vezetője és szervezője volt Alsó-Fehér területén, sőt azon túl: egész Erdélyben. Az elégedetlenek, az „összeesküvők" közös programja a Habsburg-ellenességben és a fennálló rend megszüntetésére irányuló törekvésben csúcsosodott ki, az egyenlőség valamely formájának megvalósítását célozta, de a forrásokból nem körvonalazódik a jövőre vonatkozó határozott társadalmi-politikai célkitűzésük. Gyújtóval és nemesi reformer társaival szemben, Bécs a kis létszámú konzervatív táborra épített, — Alsó-Fehér esetében báró Kemény Simon főispánra és helyettesére, Vájna Antal főszolgabíróra — természetesen kezében tartotta az erdélyi politikai-közigazgatási gépezetet, bírósági fórumokat és hadsereget, mindenekelőtt pedig a sorezredeket. A terjedelmes tanúkihallgatási jegyzőkönyv bevezetője latinul, maguknak a vallomásoknak a szövege magyarul készült. Mikor azonban a gubernátornak felterjesztette, Cserei János fiscalis director latin nyelvű összefoglalót készített hozzá,

1 azzal a nyilvánvaló céllal, hogy felettes fórumokhoz, Bécsbe juttassák el. Itt külön-külön minden kérdés szerepel és összefoglalásképpen az egyes tanúk arra adott válaszának summája, legfontosabb tartalmi eleme megtalálható, hogy következtetni lehessen a kikristályosodó tényekre. Készült még egy Extractus c. összefoglaló is,

14 amely már a vallomások alapján állít fel rövid vádpontokat és az azokból egyes személyekre esö felelősséget, vádakat gyűjti egy csomóba. így külön-külön pontban szerepel benne a titkos tanácskozások és az ott tárgyalt ügyek kérdése, hasonlóképpen külön-külön Gyújtó Sándor alispán (akinek felelősségével a legrészletesebben foglalkozik az irat), Málnási József, Málnási László, Gyarmathi Sámuel és Gheorghe Sincai személyére eső vádak összegzése, majd ismét külön-külön az abrudbányaiak és nagyenyediek törvénytelen cselekedeteinek summája. Az Extractus-ból kiderül, hogy a nagyenyedi éjszakai titkos tanácskozások fő résztvevői gróf Lázár János, báró Zeeberg Márton, Gyújtó Sándor alispán, valamint Málnási József, Mohai Lőrinc, Csató Mihály, Csató Sámuel, Fosztó Ferenc voltak (rajtuk kívül még 12 nevet sorolnak fel), azok helyszíneként pedig Gyújtó nagyenyedi szállását vagy tűri birtokát, Mohai Sándor szentbenedeki és Málnási József diódi házát emlegették. Azok tartalmi kérdései között Gyújtó francia események iránti lelkesedését, a marchalison pedig többek részéről a subsidium megtagadásának súlyos vádját rótták fel, azonkívül pedig az ausztriai ház iránti rágalmakat. Ezt követően az elsőrendű vádlottnak tekinthető Gyújtó alispán elleni vádakat foglalták össze. Először a háromszéki határőrökkel való kapcsolat és együttműködés vádja merült fel (itt egy Horváth nevű székely futárt név szerint is említenek), aztán az elégedetlen Hunyad megyei nemes határőrök támogatása, majd pedig külön is a subsidium ügyében elfoglalt nemleges állásfoglalása, kijelentései Habsburg-ellenes szövegének idézésével együtt. Ugyancsak betű szerint idézték Gyújtó álláspontját, amikor II. Lipótot trónra lépésekor — az uralkodó még Firenzéből intézte az államügyeket — az alispán nem ismerte el magyar királynak. Egészen új vonásokkal gazdagodott az erdélyi jakobinizmus, amikor az Extractus nagyenyediekkel és abrudbányaiakkal foglalkozó részt összegezte. A vádpontok látható15 Uo. 4 MOL GubTransPraesIr. ad nr. 524/1796. Extractus inquisitoriarum Anno 1796 ad denunciationem Samuelis Fejérvári apolhecariarii N.Enyediensis peractarum. L. a 4. sz. mellékletet.