Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Csetri Elek: Iratok a jakobinusság erdélyi történetéhez / 221–255. o.

CSETRI ELEK IRATOK A JAKOBINUSSÁG ERDÉLYI TÖRTÉNETÉHEZ DOCUMENTS OF THE HISTORY OF TRANSYLVANIAN JACOBIN1SM. The study focuses on a hearing of witnesses carried out in Lower Fehér County in 1796. This particular case not only expands the geographical and personal borders of known Jacobinism, but alsó includes a number of essentially new elements. Although a Jacobin „movement" in the literal sense cannot be indicated, there was a group of malcontents criticising the Court lead by vice ispán (vice comes) Sándor Gyújtó who not only agitated for the refusal of tax payment and recruitment, but maintained extensive relations vvith malcontent elements such as Szekler and Rumanian bordér guards, military officers, nobles etc. Being in the feeble initial phase, intimidation, prosecution and deprivation of office might prove sufficient for the Vienna Court against the Transylvanian conspiracy as it quietly faded. Az alábbiakban olyan forrásanyag közlésére vállalkozunk, amelyről eddig legfeljebb csak érintőlegesen vett tudomásul a történettudomány.

1 Közleményünk középpontjában egy 1796 tavaszán Alsó-Fehér vármegye területén végzett tanúkihallgatás áll, amely nemcsak területileg és személyileg terjeszti ki az erdélyi jakobinusság határait, hanem tartalmában is számos új, forradalmi elemet tartalmaz. A szaktudomány előtt ismeretesek azok az eredmények, ameddig napjainkig kérdésünkben sikerült eljutni. A jobban ismert és tisztázottabb kelet-magyarországi mozgalmat (amelynek centruma Nagyvárad volt) leválasztva,

2 az erdélyi jakobinusság szóba jöhető központjai közül Kolozsvárt, Marosvásárhelyt és Nagyszebeni említették a szerzők, a Partiumból pedig a Szilágyságot.

3 Anélkül, hogy a kérdés részleteibe belemennénk, szóvá kell tennünk a nagyszebeni jakobinusság kérdését is C. Göllner és E. Turczynski tanulmányának egyik forrása ugyanis az ott alakuló jakobinus klub kapcsán 8379 beszervezett erdélyi jakobinusról beszél.

4 Noha számszerűségében megkérdőjelezve, de az adat más tanulmányba is belekerült.

5 Ez annál kirívóbb, mert — mint ismeretes — a két jakobinus egyesületnek együttvéve is legfeljebb kétszáz tagja volt, Erdély területén pedig biztosan egyetlen jakobinust sem ismerünk. Nyilvánvaló, hogy a titkos jellegű Martinovics-féle jakobinus mozgalmakról beszélve, nemigen lehet azokat a szebeni mozgalommal összekapcsolni. 1 Vö. e sorok írójának két tanulmányával. CSETRI ELEK: Egy elfeledett időszak. Magyar Tudomány, 100. (1993) 2. sz. 1316-1317.; CSETRI ELEK: A magyar jakobinus mozgalom erdélyi összefüggései. Folytonosság vagy fordulat. Szerk.: DEBRECZENI ATTILA. Debrecen, 1996. 139. 2 CSETRI E.: Egy elfeledett, i. m. 1314-1315; CSETRI E.: A magyar jakobinus, i. m.135-136. 3 Az említetteken, valamint Benda Kálmánnak és Trócsányi Zsoltnak azokban idézett tanulmányain kívül 1.: N. SZABÓ MIKLÓS: Unele aspecte privind influenta revolutiei franceze de la 1789 asupra burgheziei si probléma miscarü iacobine din Transilvania (1789-1798). Marisia, 1980. 179-196; N. SZABÓ MIKLÓS: Köztársasági jellegű szervezkedési kísérlet Erdélyben. Korunk, 43. (1972) 1779-1783.; N. SZABÓ MIKLÓS: Das Eindringen revolutionárer Ideen in Siebenbürgen durch das Scrifttum. 1789-1815. La révolution francaise et les roumains. Publ. Al. Zub. Iasi, 1989. 179-185.; N. SZABÓ MIKLÓS: L'intluence de la révolution francaise de 1789 sur la bourgeoisie transilvaine et le mouvement jakobin á la fin du XVIII-e siécle. Revue roumain d'histoire, Tome XXVIII. No. 3. juillet-septembre 1989. 245-264.; GÖLLNER, CTURCZYNSKi, E.: Revolutionarejakobinische Schriften in Siebenbürgen und Bánat. Forschungen zur Volksund Landeskunde, 14. (1971) nr. 2. 51-59. A GÖLLNER, C.-TURCZYNSKI, E.: i. m. 58. 5 N. SZABÓ MIKLÓS: L 'influence, i. m. 260.