Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.

19 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban A kuratórium tagjai: a Magyar Országos Levéltár, a Politikatörténeti Intézet és az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutató Intézete — közalapítvány által kijelölt egy-egy személy, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia által kijelölt két személy. A kuratórium működése során legalább maradéktalanul érvényesülhet az említett alkotmányos alapelv, azaz a kutatás tudományos mivoltát a tudomány művelői döntik el. A kuratórium működése botrányoktól mentesen folyt, hozzájárult ehhez az ügyforgalom viszonylag csekély száma is. Hajdú Tibor elnök ennek okát egyrészt abban látta, hogy „a vidéki levéltárak egy része vagy például a Hadtörténeti Levéltár nyilvánvalóan nem fordul hozzánk ilyen problémával. Mi ezt a tartózkodást üldözni, ellenőrizni, ellenezni nem kívánjuk. Ellenkezőleg, az a véleményem, ha egy levéltárvezető magára veszi a felelősséget azért, hogy 15 évesnél fiatalabb anyagot kutatónak kiadjon, akkor mi ennek örülünk, véleményt esetleg akkor fogunk mondani, ha kitör a botrány."

40 Az Alkotmánybíróság döntésének harmadik elemét a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos joggal kapcsolatos állásfoglalás alkotja. Az említett jog nem korlátozhatatlan ugyan, de kitüntetett alkotmányos védelemben részesül. Az állami szervek nyilvánosság előtti, nyílt és ellenőrizhető működése a demokrácia egyik alapelve, egyben a jogállami államberendezkedés garanciája. A nyilvánosság kontrollja nélkül az állam kiszámíthatatlanná, veszélyessé válhat, ahogy azt történelmi példák egész sora bizonyítja. Az Alkotmánybíróság a közérdekű adatok megismerésének korlátjaként létező titokvédelmi szabályokat vizsgálta, amelyekre tanulmányomban már többször hivatkoztam.

41 Alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthat meg. így a végrehajtási rendelet államtitokkörök megállapítására vonatkozó rendelkezést már formai okból alkotmányellenesnek nyilvánította a testület, hivatkozva az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett Európai Emberi Jogi egyezmény 10. cikkének 2. pontjára, amely szerint az információszabadság gyakorlása csak törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak vethető alá, amelyeket más alapjog érvényesülése (pl. nemzetbiztonsági, közbiztonsági érdek) kényszerítően indokol, illetve ha az alapjogi korlátozást ezek a szempontok elkerülhetetlenül szükségessé teszik. Az államtitokkörök alkotmányellenes megállapításán túl az Alkotmánybíróság a titokbirtokosok, a minősítők széles körét is kifogásolta. Olyan személyek is minősítői körbe tartoztak, akik nem rendelkeztek közhatalmi jogkörrel. Az államtitokkörök példálózó felsorolása pedig lehetővé tette, hogy a közérdekű adatok széles körét különféle megfontolások alapján titkosíthassák, ami már önmagában alkotmányellenes. Témám szempontjából érdekes a legújabb kori levéltári iratokban nagyobb mennyiségben előforduló szolgálati titok körébe tartozó adatokkal kapcsolatos állásfoglalás. A szolgálati titok tárgyi körét a Ttvr. nem határozza meg, csupán a minősítésre jogosultak alanyi körét Ezzel azonban korlátlan jogosítványt adott a minősítők kezébe, mellyel azok sokszor éltek is. A szolgálati titok körébe tartozó adatot az Alkotmánybíróság a 4

" HAJDÚ TlBOR: A kutatás engedélyezése az 1980-as években. Közérdekű iratok, adatok és az állampolgár. Szerk.: NYERGES ANDRÁS. Bp., 1996. 33-38. 41 Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr. és a végrehajtása tárgyában kiadott 17/1987. (V1.9.) MT rendelet. 42 Vö. 32/1992. (V. 29.) AB határozat (ABH 1992., 184-185.), a közérdekű adatok megismerésének joga alkotmányos garanciák nélkül nem korlátozható.