Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Véber János: Elfeledett középkori oklevelek Kazinczy Gábor hagyatékában / 159–190. o.
Véber János: Elfeledett középkori oklevelek 161 A reformkor politikai küzdelmeibe is bekapcsolódó, költő-műfordító, Kazinczy Gábor a Szabadságharc leverését követő esztendőket 1864-ben bekövetkezett haláláig Bánfalván Lónyay Sarolta kastélyában töltötte, szinte teljes visszavonultságban. Itt jelentős irodalmi, elsősorban fordítói munkát végzett, és történeti források — eredeti és másolati anyag —• gyűjtésével és másolásával is foglalkozott. 8 Sokat dolgozott, de történelmi tárgyú kutatásai korai halála miatt nagyrészt befejezetlenek maradtak. A hagyatékot 1886-ban vásárolta meg a Történettudományi Bizottság. Az iratok legnagyobb része a Magyar Tudományos Akadémia birtokába jutott, de az irodalmi jellegű iratok, kéziratok és levelek egy része az Egyetemi Könyvtárba és jellegük ellenére a MOL-ba kerültek. A magánlevelezés egy része Bánfalván, Kazinczy Gábor lakhelyén, a kastélyt birtokló Vladár családnál maradt, ahonnan az államosításkor a miskolci megyei levéltárba szállították. 9 A levéltári jellegű eredeti és másolati anyag teljes egészében az Akadémia tulajdonába jutott, ahogy ez a többi Kazinczy Gábor-anyagot őrző intézmény nyomtatott katalógusából, illetve repertóriumából kiderül. 10 A hagyaték Akadémiára került részét 1889-ben Barabás Samu és Óváry Lipót rendezte, és az anyagot a néhai tulajdonos munkásságának megfelelően irodalmi és történelmi jellegű részre osztották. A történelmi anyagban különböző, elsősorban Kazinczy Gábor családtörténeti anyaggyűjtéseinek cédulái, újkori és középkori források másolatai találhatók, amelyeknél sokkal jelentősebbek a hagyaték eredeti, középkori és koraújkori iratai. Az okleveles és misszilis anyagért Barabás Samu volt felelős, aki a kor levéltárosi gyakorlatának megfelelően szoros időrendet állított fel. Az oklevelekről rövid, sokszor pontatlan regesztákat, vagy a koraújkori iratok esetében időrendi cédulákat készített. 11 Az iratok eredetének meghatározása a 19. század végén kialakított szoros időrend miatt elég nehéz, azonban néhány Kazinczy Gábor által készített jegyzék, illetve maguk az iratok segíthetnek felderíteni a provenienciát. A gyűjtemény alapját Lónyay Sarolta bánfalvi kastélyának levéltára, és a Borsod megyei Nagyiday család levéltári anyaga képezhették. A bánfalvai levéltárról Kazinczy Gábor tételes jegyzéket készített, a Nagyiday család által átadott koraújkori iratokról is készült egy lista. 12 Emellett a Kazinczy család korai, 17. századi történetére vonatkozó okleveles anyag is található a hagyatékban. A Kazinczy családdal kapcsolatos források a családdal foglalkozók előtt is rejtve maradtak, vagy feledésbe merültek, ezért ezek fonRÉVAY FERENC FRIGYES: Kazinczy Gábor élete a Szabadságharc után. Pécs, 1941. 8. skk. BITSK.EY ISTVÁN: Kazinczy Gábor levelezése. Irodalomtörténeti Közlemények, 74. (1970) 2. sz. 228. Az Egyetemi Könyvtárban Kazinczy Gábor beszédeinek fogalmazványait, illetve levelezésének egy részét lehet megtalálni: Catalogus manuseriptoram Bibliothecae Reg. Scient. Universilatis Budapestinensis 1-1V. Budapestini 1889-1910. 111. 823. A Magyar Országos Levéltárba is került anyag Kazinczy Gábor hagyatékából, amelyben szintén személyes jellegű iratok, magánlevelek és irodalmi fogalmazványok találhatóak: Magyar Országos Levéltár P 475. Kazinczy Gábor iratai. L.: Magyar Országos Levéltár P szekció kisebb családok és fondok. II. köt. Összeáll.: BAKÁCS ISTVÁN-DÁVID LÁSZLÓNÉ. Bp„ 1969. 34. LUKINICHI. : i. m. 78. : A két lista: MTAKK MS 4883 a,: Kazinczy G. gyűjt. Tört. XXXVII. 6. 1.2.