Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban / 3–32. o.

15 Haraszti Viktor: Versengő alapjogok a levéltári kutatásban adatvédelmi törvény hatályba lépése után még mindig a korábban ismertetett áldatlan állapotokról lehetett beszámolni. A jogalkotásnak — mint Magyarországon nem először — az Alkotmánybíróság döntése adta meg a végső lökést. Több történész — kutatásai korlátozását megelégelve — beadványban kérte egyes jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vizsgálatát. A beadvány nyomán két jogalkotást elősegítő döntést is hozott az Alkotmánybíróság: a közgyűjteményben folytatható kutatások egyes kérdéseiről szóló 118/1989. (X. 22.) MT rendeletet és az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1987. évi 5. tvr.-t, valamint a végrehajtására kiadott 17/1987. (VI. 9.) MT rendeletet alkotmányellenesnek nyilvánította, és azokat 1995. június 30-i határnappal megsemmisítette.

34 Az Alkotmánybíróság a tudományos élet szabadságának tiszteletben tartásával kapcsolatban kimondta, hogy — az Alkotmány 70/G. §-ában foglaltak figyelembe vételével — „általában a tudomány, a tudományos ismeretszerzés és a tudományos tanítás szabadsága, noha nem korlátozhatatlan, de mindenképpen olyan szabadságjog, amelynek csak kivételes korlátozó rendelkezésekkel szemben kell engednie, olyanokkal, amelyek közvetlenül valamely alapjog érvényesítésére és védelmére szolgálnak, vagy amelyek valamely elvont alkotmányos érték (pl. törvényen alapuló titokvédelem) feltétlen érvényesülését hivatottak biztosítani. Ilyen szóba jöhető, és az indítvány elbírálása szempontjából is releváns korlátozások különösen a személyes adatok védelméhez fűződő alapjog, továbbá az egyes, nem személyes adatnak minősülő adatokhoz való hozzáférhetőséget tiltó, közérdekű — törvénybe foglalt — titoktartási rendelkezések." A személyes adatok védelmével kapcsolatban megállapították, hogy „az Alkotmány 59. § (1) bekezdése a személyes adatok védelméhez való jogot alkotmányos alapjogként fogalmazza meg. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméhez való jogot állandó gyakorlata szerint nem hagyományos védelmi jogként, hanem annak aktív oldalát is figyelembe véve, információs önrendelkezési jogként értelmezi és alkalmazza".

35 Az Alkotmány 59. §-ában biztosított jognak eszerint az a tartalma, hogy mindenki maga rendelkezhet személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Az egymással versengő alapjogok esetében az információszabadságot, beleértve a tudományos kutatás szabadságát egy másik alapjog, a személyes adatok alkotmányos védelme korlátozhatja ugyan, de a korlátozásnak az alkotmányos alapjogok korlátozásánál meglévő alkotmányos követelményeknek is meg kell felelni. Az Alkotmány 61. § (1) bekezdése a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot is alkotmányos alapjogként garantálja, aminek elsősorban a közhatalom és az állam szervei tevékenységének átláthatóságát, ellenőrizhetőségét kell biztosítania. Majtényi László megfogalmazásában: „A modern társadalomban az állam legyen a polgárok számára áttetsző, átlátható. Ezt biztosítja az információ szabadságjoga, miközben a polgár maradjon átláthatatlan, az állam számára különösen."

36 Az Alkotmánybíróság határozatában a közérdekű adatok nyilvánossága, az információszabadság és a tudományos megismerés, a kutatás szabadsága közt koherens kapcsolatot állapított meg. De mind a közérdekű adatok nyilvánosságának, mind a tudományos J4 34/1994. (VI. 24.) AB határozat Ji 15/1991. (IV. 13.) AB határozat (ABH 1991., 41-42.) 36 MAJTÉNYI LÁSZLÓ: AZ alkotmányos alapjogok és a kutatás szabadsága. Levéltár és nyilvánosság. Szerk.: KRESALEK GÁBOR. Bp., 1992. 57.