Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

150 Közlemények fő lélektani tényező a Kádár-kormány számára a Nyugattól hosszú ideig elszigetelt lakosság hangulatának megnyugtatása és igényeik kielégítése volt. Ezeknek a problémáknak a megoldására és a párton belüli „ortodox szárny" meggyőzésére szolgáltak a külpolitikai sikerek, az aktívabb nemzetközi szerepvállalás, és így a nemzetközi kapcsolatok színpadára egyenrangú partnerként való visszatérés.

76 1965. január 20-án, tehát közvetlenül a látogatás után a Budapesten szolgálatot teljesítő és a magyar politika eseményeit „hivatalból" vizsgáló Sazarin tanácsos részletes helyzetelemzést adott. Meglátása szerint a magyar politikusok az előző évi Kreisky osztrák kancellár látogatásához hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítottak Péter János útjának, amely a magyar közvélemény számára az ország „nyugati nyitás" politikájának és azzal együtt a belső enyhülésnek a megerősödését jelentette: a közvélemény és különösen az értelmiségi körök úgy tűnik, hogy sokat várnak ettől az úttól a két kultúra között kialakítható új kapcsolatépítési lehetőségek és az utazási lehetőségek kiszélesedése miatt. "

71 A francia tanácsos Péter Jánosnak a francia Európa-politikára vonatkozó kijelentései valós szándékát már nem tudta ilyen egyértelmű módon értékelni. Ebben — alapozván már az általa megismert és egymástól eltérő magyar véleményekre is — egy politikai propaganda-szándékot vélelmezett, amely szerint Péter János kijelentéseinek a jelentősége ki is merült abban, hogy a magyar vezetők egyáltalán „beszélnek" a témáról. Ugyanakkor — jellemzően a korabeli francia diplomáciát leginkább érdeklő területre — nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy a kedvező nemzetközi helyzetnek köszönhetően a magyar külpolitika a rendszerek közötti kapcsolatok helyett a nemzetek közötti kapcsolatok felé nyitna. Jelezve a magyar önállósulási szándékok kiforratlanságát, Péter Jánosnak a német kérdésre vonatkozó mondataiban (NDK-val kiépítendő francia kereskedelmi kapcsolatok kérdése) erős szovjet „hatást" érzékelt. A látogatás fő eredményének ö is a rendszer nemzetközi konszolidációját tartotta, és külön kiemelte azt, hogy ebben Péter János személyes ambíciói is hangsúlyosan megnyilvánultak.

78 A látogatáson elhangzott magyar kijelentések megfelelő értékelése érdekében szükséges háttér-információk megismerése végett Francfort nagykövet is több megbeszélést folytatott a magyar vezetőkkel. Február 2-án fogadta öt Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes. A nagyköveti látogatás egyetlen célja az volt, hogy a francia diplomata megtudja, Péter János milyen benyomásokkal érkezett vissza Párizsból. A nagykövet nyíltan elmondta, hogy a megbeszélések hangját nagyon őszintének tartotta, és általában ez volt a benyomása mindenkinek. Meglepetéssel nyilatkozott viszont arról, hogy a magyarok érdeklődést mutattak az európai Európa fogalma iránt, amelyre vonatkozóan a korábbi megbeszéléseken sohasem utaltak, és meg szerette volna tudni, hogy honnan vették ezt az ötletet. Szilágyi Béla erre diplomatikusan azt válaszolta, hogy a kérdést előbb nem is lehetett volna feltenni.

79 Ausztriával kapcsolatban a francia nagykövet megjegyezte, hogy a hagyományos magyar-osztrák kapcsolatokat a magyarok hídnak akarják felhasználni a Nyugat felé, amelyre a magyar diplomata kijelentette: „...amint láthatja nincs sziikséMAE AD. Hongrie, Carton 1764 Note Les relations de la Hongrie avec les pays occidentaux et le Tiers Monde. A belpolitika elemzésével is részletesen foglalkoztak: MAE AD. Hongrie, Carton 1764 Note Evolution intérieure de la Hongrie. MAE AD. Hongrie, Carton 1764 N° 38/EU. Uo. MOL XIX-J-l-j-Fr.-18/SZ.B./1965. 47. d.