Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

148 Közlemények ges. " A helyzet francia szemszögü értelmezését viszont jól mutatja Murville külügyminiszter válasza: „Mindez az 'ellentmondások' terminológiájának a kérdése az önök szótárában. Ez főképpen mások nehézsége. Mi azonban azon vagyunk, hogy megerősítsük Európát, és ezzel párhuzamosan, megteremtsük a politikai stabilitás és egyensúly szabályait kontinensünk számára. [...] A kapitalista és a szocialista országok között ez a probléma nem jelenik meg azonos módon. " Európa fogalmának értelmezéséhez szorosan kapcsolódott a „német kérdés" és az osztrák-magyar kapcsolatok problematikája. Ebben a vonatkozásban a magyar kormány számára a német kérdés rendezése és az NDK, illetve a német keleti határok elismerése —szintén politikai-ideológiai okok miatt — nagy jelentőséggel bírt, de a kérdésre vonatkozó bármilyen engedményt a francia külügyminiszter egyértelműen elutasított. Péter János erre a franciák által előző év elején elismert Kínát hozta fel példaként, de a német kérdés szakértőjének számító és Bonnban korábban nagyköveti posztot is betöltő Couve de Murville nem engedett: „A pekingi kormány Kína valódi képviselője. [...]Ha a nyugati csapatok kivonulnának az NSZK területéről az semmilyen változást nem eredményezne. Ha viszont a szovjet csapatok elhagynák az NDK területét, a jelenlegi rendszer ott megdőlne. [...] Az Önök javaslatai alapján a német kérdésről tárgyalni csak a süketek párbeszéde lehet. "

69 Emiatt az utóbbi ellentét miatt a magyar külügyminiszter „kényelmetlenül" érezhette magát, és csalódottságát a magyar nagykövetségen folytatott harmadik — már „négyszemközti" — beszélgetésen a francia külügyminiszternek szóvá is tette, aki az alábbit válaszolta: „...nem várhattam tőle igenlő választ, ők [a franciák — G. Z.] nem presszionálhatják Bonnt, hogy beletörődjék Németország felosztásába. Az Odera-Neisse határt végérvényesnek tekintik." A két külügyminiszter tárgyalásán a továbbiakban az európai kérdések csak mellékesen a nemzetközi összefüggéseken keresztül kerültek szóba. Ezeken a területeken (vietnami háború, ENSZ reformjának kérdése) viszont — tekintettel a két ország eltérő nemzetközi súlyára — elsősorban a véleménycserét, annak őszinteségét, illetve mindezekből következően a két külügyminiszter között kialakuló emberi kapcsolat fontosságát, és azok hatásait a kétoldalú kapcsolatok további alakulására kell megemlíteni.

71 6 MOL X1X-J-1 -j-Fr./1965. 47. d. Jegyzőkönyv... A tárgyalás előkészítése során a magyar külügyminiszter a Közös Piac diszkriminációs intézkedései magyarok számára hátrányos következményeit kívánta bemutatni, amelynek elismerésére a francia külügyminiszter ekkor még nem volt hajlandó. 6X MAE AD. Hongrie, Carton 1764 Entretiens... A francia és a magyar jegyzőkönyv erre vonatkozóan teljes hasonlóságot mutat. 69 Uo. Francia szemszögből nézve Magyarország szerepe az enyhülési politikában — és így a „német kérdésiben — elsősorban a magyar-osztrák kapcsolatok alakulásán keresztül jelent meg, ami érdekazonosságot teremtett az osztrák kapcsolatokat prioritáskén kezelő magyar szándékokkal, 70 MOL XIX-J-1-j-Fr./1965. 47. d. Jelentés..., ill MOL XIX-J-1 -j-Fr.-00277/3/l965. 47. d. A magyar nagykövetségen lezajlott utolsó négyszemközti beszélgetésen a francia külügyminiszter kijelentette, hogy a nagyhatalmak a potsdami tanácskozáson súlyos hibát követtek el, amikor az új német-lengyel határt kijelölték, de a határ elismerésére nem vállaltak kötelezettséget. 1 Vö.: GARADNAl Z.: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, i. m. 125-126.