Levéltári Közlemények, 74. (2003)
Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.
Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja 149 4. A magyar „nyugati nyitás" és a francia „keleti nyitás" találkozása? (1965 január-február) Péter János párizsi látogatása magyar szempontból nézve meglepően nagy és Magyarország számára kedvező hangvételű publicitást kapott a francia rádióban, sajtóban és televízióban egyaránt. A nemzetközi visszhang is nagy volt, amit mutat a magyar Külügyminisztérium Sajtóosztálya által elkészített igen terjedelmes sajtóvisszhang összefoglaló is. 72 A látogatás diplomáciai jelentősége így óhatatlanul is „túlnőtt" a két ország kapcsolatain, de Péter János értékelése szerint a francia sajtó magatartása — amely mögött feltételezhetően az őszinte meglepetésen túl a szenzáció hangsúlyozásának szándéka és „eladhatósági szempontok" is meghúzódtak — elsősorban azzal volt magyarázható, hogy megérkezésekor azonnal és nyíltan megfogalmazott érdeklődést mutatott az európai Európa, a kiszélesített Európa és a független Európa gondolatköre iránt. 73 Péter János a látogatást eredményesnek ítélte azzal, hogy elérte mindazt a politikai célt, amelyet a Politikai Bizottság és a kormány számára kitűzött. A külügyminiszter a beszámolójában is hangsúlyozta, először fordult az elő, hogy magyar külügyminiszter hivatalos látogatást tett Franciaországban, és ez volt az első olyan alkalom, amikor magyar külügyminiszter, hivatalos meghívásnak eleget téve egy vezető NATO országba látogatott. Magyar szempontból nézve tehát egy 1962-1963-ra, vagyis az amnesztia időszakáig visszanyúló külpolitikai célt, azaz a rendszer nemzetközi konszolidációjának elérése érdekében a nyugati országok felé megnyilvánuló „nyitás" újabb lépését sikerült ezzel a látogatással megvalósítani. 74 Mindezekkel párhuzamosan a két ország bilaterális kapcsolatai is megélénkültek, nem kevés munkát adván az új magyar tisztviselő-diplomata kar számára. Péter János végső összegzése az alábbi volt: „Hivatalos párizsi látogatásom eredménye és hatása arra mutat, hogy helyes és célszerű a fejlett kapitalista országokkal tovább fejleszteni bilaterális kapcsolatainkat, helyes hivatalos találkozókon eszmecserét folytatni fontos nemzetközi kérdésekről, különös tekintettel kihasználva a fejlett kapitalista országok között mutatkozó ellentéteket. " 1S A Francia Külügyminisztériumban 1965 elején — még a látogatás előtt — készített feljegyzés megállapításai jól mutatják a francia diplomaták reális helyzetértékelését. A háttérelemzés ugyanis a magyar külpolitikai nyitás egyik fő okát a magyar gazdaság nehézségeiben és a lakosság lelki állapotában látta. A franciák helyzetértékelése szerint a szovjet gazdaság nehézségei miatt a szocialista országok nagyobb mozgásteret kaptak a gazdasági kapcsolataik fejlesztésére, amelyet a magyarok igyekeztek kihasználni, míg a 72 MOL XlX-J-l-j-Pr/1965. 47. d. Jelentés..., ül. MOL XIX-J-1 -j-Fr.-00277/5/l965. 47. d egyértelműen meg lehet állapítani, hogy a francia sajtó igen nagy érdeklődéssel kísérte figyelemmel a látogatás különböző eseményeit és azokról részletesen, nagyon tárgyilagosan számolt be ". 73 MOLXlX-J-l-j-Fr/1965. 47. d. Jelentés... 74 Ismét hangsúlyozzuk kutatási hipotézisünket, miszerint a Kádár-rendszer nemzetközi és belpolitikai konszolidációja hosszabb, ellentmondásosabb és komplexebb folyamat volt annál, minthogy az 1963. évi amnesztiával befejezettnek tekintsük. Ez a politika folytatódott az európai államokká! az 1963 utáni kapcsolatépítés vonatkozásában. A francia nagykövetnek az 1965 január 7-én a magyar közvélemény hangulatáról készített táviratában ezt olvashatjuk: Péter János párizsi látogatásának bejelentése kedvező fogadtatásra talált a magyar közvéleményben, mivel ezáltal megerősítést nyert (számukra) az általános enyhülés folyamata, és a szélesebb nyugati nyitás reménye ". Vö. MAE AD. Hongrie, Carton 1764 N° 19. 75 MOL XIX-J-l-j-Fr./1965. 47. d. Jelentés...