Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

147 Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja összegezték: „Amit Önök egymás mellett élésnek neveznek, mi [azt] a többi országok belügyeibe való be nem avatkozásként értelmezzük. E tekintetben különösen fontos a független Európa összes országainak kapcsolata. " A francia külügyminiszternek a „békés egymás mellett élés" fogalmának a „belügyekbe való be nem avatkozásaként való értelmezése külön felkeltette Péter János figyelmét, és pontosítást célzó kérésére Couve de Murville kijelentette, hogy az államoknak egyenrangú félként kell — békés módon — a kapcsolataikat építeni: „Jó úton haladunk a Kelet- és Nyugat-Európa országai közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok fejlesztésével. "

64 Mindezekre válaszul Péter János ismét felvetette az európai Európa, a kiszélesített Európa és a független Európa fogalmának kérdéskörét, megkérdezvén, hogy ezen a franciák történelmi, földrajzi, vagy ideológiai fogalmat értenek.

65 Couve de Murville válasza egyértelmű volt: „Nyugat-Európa egy kicsit abban a helyzetben van az Egyesült Államokkal való viszonyában, mint Kelet-Európa Oroszországgal. Az a Nyugat-Európa, amelyet mi szeretnénk megszervezni egy európai Európát jelent. Ez szorosan kapcsolódik, és távolról sem ellentmondásos módon, ahhoz a tényhez, hogy Európa egészének kell ismét megtalálnia egymással a normális kapcsolatait. A függetlenség — az értelmezésünk szerint — azt jelenti, hogy minden egyes ország a saját maga ura... "

66 Magyar szempontból nézve az európai Európa kérdéskörének nyílt felvetése nem csak azért érdekes, mert ezzel a francia kormány és közvélemény — és azokon keresztül közvetve a Nyugat — figyelmét kívánták magukra irányítani, hanem a „politikai függöny mögötti" tárgyalások tekintetében a Közös Piacra vonatkozó magyar gazdasági érdekek kifejtésének az előzetes felvezetését, vagyis lényegében egy tárgyalástechnikai fogást is jelentett. A két kormány Európa-képe közötti alapvető felfogásbeli eltérés az alábbi kijelentések alapján is kimutatható. A magyar álláspont szerint a diszkriminatív vámpolitika ellentmondásban volt az európai Európa gondolatkörével: „Ellentmondás mutatkozik viszont a kiszélesített Európa francia elképzelés(e) és a Közös Piac között. A Közös Piac diszkriminációja nem könnyíti meg a gazdasági kapcsolatok fejlődését és ez igen lényeid francia szöveg szerint: „A politikánk, mint ahogy arról saját maguk is meggyőződtek a kelet-európai államokkal való kapcsolataink fejlesztését jelenti, kezdvén természetesen Magyarországgal. [...] A kapcsolatainkat konkrét alapokon kell újraépíteni... 63 MOL XIX-J-] -j-Fr./1965. 47. d. Jegyzőkönyv Péter János elvtárs és Couve de Murville 1965. január 12-i párizsi hivatalos megbeszéléseiről. 64 MAE AD. Hongrie, Carton 1764 Entretiens... fii MOL XIX-J-l-j-Fr/1965. 47. d. Jegyzőkönyv... 66 MAE AD. Hongrie, Carton 1764 Entretiens... A magyar jegyzőkönyv és jelentés ideologikusabb hangvétellel és kevésbé árnyaltan adja vissza az elhangzottakat: „Nyugat-Európa legyen független az Egyesült Államoktól, Kelet-Európa viszont a Szovjetuniótól. Ez ugyanaz a folyamat, tehát az európai országok legyenek a maguk urai. Háború esetén a függetlenségi törekvéseket félre kell tenni. [...] Az Európai Európa nem más, mint egy Integrált független Európa, amely egyaránt független az Egyesült Államoktól és a Szovjetuniótól. Azt jelenti, hogy az európaiak saját maguk sorsáról döntenek, maguk urai. A francia külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy a függetlenedési törekvések csakis a nemzetközi feszültség enyhítése közepette lehetségesek, háború esetén viszont azokat félre kell tenni" Vö. MOL XlX-J-1-jFr./I965. 47. d. Jegyzőkönyv..., Ml MOL XIX-J-l-j-Fr./1965 47. d. Jelentés az MSZMP KB. Politikai Bizottságának a MNK külügyminiszterének párizsi látogatásáról.