Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja (A De Gaulle-i Európa-politika magyarországi értelmezései) / 135–158. o.

Garadnai Zoltán: Péter János külügyminiszter franciaországi útja 145 A tárgyalások előkészítésére az MSZMP KB Külügyi Osztálya tanulmányt készített a magyar-francia kapcsolatok alakulásáról. Az 1964. december 15-i politikai bizottsági ülésen határoztak arról, hogy elfogadják a Külügyi Osztály javaslatát és a tárgyalás tematikájára vonatkozó anyagot a Politikai Bizottság december 29-i ülése elé terjesztették,

52 ahol a magyar-francia államközi kapcsolatokról szóló jelentést elfogadták, azzal a kitétellel, hogy a magyarországi francia nagykövetség befolyását a francia nyelv tanulásában csökkentsék, illetve ellenőrizzék. A Politikai Bizottság ajánlásban fogalmazta meg: „értékelni kell a két ország államközi kapcsolatai szélesítése érdekében végzendő munka elvi vonalát"?' A Külügyminisztériumban az 1964. december 29-i miniszterhelyettesi értekezleten a magyar-francia államközi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozóan — a Politikai Bizottság határozatának megfelelően — irányelvként fogalmazták meg, hogy a két ország államközi kapcsolatainak alakításánál a magyar külpolitikának figyelembe kell vennie a francia külpolitika sajátos vonásait és támogatni kell azokat a törekvéseket, amelyek az Amerikai Egyesült Államok befolyásának csökkentésére, és az NSZK részéről jelentkező revansista, militarista törekvések korlátozására irányulnak, és gyengíthetnék a NATO egységét.

54 3. A „nagy utazás"? Péter János tárgyalásai Couve de Murville külügyminiszterrel (1965. január 11-13.) A látogatás előtt — az utolsó simítások egyikeként — Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és Francfort nagykövet egyeztetett. A magyar diplomata tájékozódott afelől, hogy a franciák milyen konkrét kérdésekről kívánnak a magyarokkal tárgyalásokat folytatni. A nagykövet erre azt válaszolta, hogy tudomása szerint a két ország kapcsolatában már nincs olyan függő, vagy vitatott kérdés, amely akadályozná az előrehaladást. Kifejtette azon véleményét, hogy a külügyminiszterek a kapcsolatok további fejlesztéséről fognak egyeztetni,

55 és tájékoztatta a magyar diplomatát arról, hogy Couve de Murville 52 MOL M-KS-288-5. MSZMP Központi Szervei. Politikai Bizottság (Intéző Bizottság) (= M-KS-288-5) 1964. 354. ő.e. 53 MOL M-KS-288-5/1964. 355. ö. e. y Vö. GARADNAI Z.: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, i. m.: 121-123. A magyarok ideológiai-propagandisztikus érdekeket szem előtt tartó szándékaival szemben a franciák — nyilvánvaló, hogy ez az út számukra nem bírt akkora politikai jelentőséggel, mint a magyar fél számára! — kevésbé intenzíven, de tárgyilagosan készültek fel a diplomáciai tárgyalásra. A francia belső feljegyzések érdekessége, hogy az 1965. évi tárgyalásra való felkészülés során a két ország kapcsolatainak történetét még „csak" az 1945 utáni időszaktól elemezték. Ezzel ellentétben — és ebben már az 1965. évi Péter János-út tapasztalatai is befolyásolhatták őket — az 1966. évi Couve de Murville-féle viszontlátogatás előkészületei során a francia belső feljegyzések jellemzően már egészen a középkorig visszanyúlva mutatják be a francia-magyar — elsősorban a kulturális — kapcsolatok történetének alakulását, kiegészítvén a magyar külpolitika lehetőségeit és a kétoldalú kapcsolatok legfontosabb területeit magában foglaló — 1965-höz képest szintén sokkal bővebb — háttérelemzésekkel. 1965 elején a francia Külügyminisztériumban így látták a két ország helyzetét: „Mióta a <magyar üggyel> kapcsolatos erkölcsi következmények enyhültek, és apránként a Kádárkormány (is) belső és külső megbékülési szándékról tett tanúbizonyságot, a francia-magyar kapcsolatok (is) fokozatosan megjavultak." Vö. MAE AD. Hongrie, Carton 1764. Note. Relations politiques francohongroises. 55 MOL XIX-J-1 -j-Fr.-00277/6/1965. 47. d. A választ Szilágyi Béla így foglalta össze: „Francfort nagykövet mosolyogva válaszolt, hogy tudomása szerint az országaink közti viszonyban nincs olyan függő, vagy vita-