Levéltári Közlemények, 74. (2003)

Levéltári Közlemények, 74. (2003) 1–2. - KÖZLEMÉNYEK - Poór János: Egy recenzió és recenziója. Kovachich Márton György a magyar alkotmányról és hadszervezetről / 105–133. o.

Poór János: Egy recenzió és recenziója 119 aki kapta, mint a recenzens állítja, abszolút úr és parancsoló lett, akinek attól fogva vakon és feltétlenül engedelmeskedni kellett. Hogyan keletkezett ez az uralom? Bitorlással, örökléssel, hódítással? Vajon az uralkodó jogai az égben íródtak vagy földi módon, jogszerűen szerezte meg a főhatalmat? (110-113.) Egyszerűbben fogalmazva, Kovachich aziránt érdeklődött: ha István uralma nem Álmos és Árpád korára, és nem a vérszerződésre vezethető vissza, akkor mikor és hogyan keletkezett? Álmos és Árpád helye és szerepe azonban e kérdések esetleges megválaszolása esetén is különös maradna. Ha esetükben nem lehet szó szabad választásról — és abban a céhben, amelyhez a recenzens is tartozik, Lakits György Zsigmond óta nem lehet, olvassuk —, akkor az Árpád-ház uralmának nincs megnyugtató jogalapja. Ha pedig Álmost és Árpádot netán valamilyen külső hatalom juttatta volna uralomra, akkor királyaink vazallusok voltak, s a mai osztrák uralkodók is azok, hiszen az osztrák ház magyarországi jogait Árpádtól vezeti le. Érti a recenzens, kérdezte Kovachich, milyen abszurdumokhoz vezetnek az állításai, ha továbbgondoljuk azokat? (115-116.) Ráadásul a recenzens és Piringer legerősebb állítása nem az volt, hogy Magyarország alkotmánya hűbéri, hanem az, hogy a magyar nemesség nem tartja be az alkotmány előírásait,

35 s ezt nem is olyan nehéz rábizonyítani. Ha az alkotmány hűbéri, s a szabály a vak engedelmesség, akkor a magyar történelem valóban jogsértések története. Fent volt szó a féktelenségről, nyakasságról, a magyar országgyűlések parttalan vitáiról, amelyekkel a király jogosítványait sértették, de előkerültek a recenzióban a rendi függetlenségi mozgalmak is. A Bocskai-, Bethlen-, Rákóczi-féle rebellisek, akik oda jutottak, hogy a nemesi szabadságokat minden kötelezettségtől függetlenítették.

36 Kovachich szerint ezzel szemben elvileg minden rendben van a magyar alkotmány körül. Ami nincs — hűbéri alkotmány —, azt nem lehet megsérteni. A magyar nemesség és a magyarok jogait és kötelezettségeit nem egy importált, hanem a föderatív magyar alkotmány írja elő, amelytől idegen a vak engedelmesség elve. A nemesség nem ajándékba kapott jogoknak örvend, hanem kétoldalú szerződésekben szankcionált és/vagy történetileg kialakult jogokkal él. A törvények is kétoldalú szerződések eredményei, amelyek csak akkor jönnek létre, ha a két egyenrangú fél, a király és a rendek megállapodnak.

37 Piringer „suclite den Geist der ungrischen Constitution, fand ihn, bemerkte aber mit Wchklagen, wie sehr die Kinder Pannoniens vom ihm gewichen. Piringer ist nun die Stimme des Rufenden in der Wüste; er will seine Brüder vom Rande eines unabsehbaren Abgrundes weglocken, und sie auf jené rechte Strasse stellen, auf der ihre erleuchtcnden Vater zum Ruhme wandelten". (Zwey Recensionen, i. m. 8.) 36 „Die Botschkayschen, Bethlenschen ond Rakotzyschen Rebellen gaben sich die Miene, die Freyheiten des Adels von allén Leistungen zu erstreiten. Gleich war der Adél und die Geistlichkeit dabey". {Zwey Recensionen, i. m. 25.) 37 „Hiebey ist nie etvvas ohne Wissen, oder wider den Willen der Könige abgeandert worden, weil bey uns kein Gesetz gültig ist, welches der König nicht sanctionirt; ja es wird in die, den Königen zur Bestattigung vorzulegende Artikel, nichts eingetragen, worüber der König mit den, auf dem Landtage versammellen Standé nicht zuvor einig geworden. Allé Artikel, auch einzeln, sind Pacta bilateralia". (51.)